Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

ELSŐ FEJEZET Letelepedés

P. Bendes Valérián tartományfőnök sürgetésére 1926 óta mind határozottabb körvonalakban bontakozott ki az a vélemény, hogy a mariánus ferences teológiának Szombathelyen kell megépülnie. A főelőljáróság úgy döntött, hogy a kolostor déli szárnyát még egy emeletre felhúzzák és ez az új II. emelet lesz a teológia új otthona. A tartományfőnökség a vallásalaptól 200 milliót eszközölt ki erre a célra, valamint ilyen szándékkal gyűjtést is rendeztek és a rendházakat, főleg a budapesti kolostort, is megadóztatták. A mérnöki előkészítéseket Lőhnert Nándor helybeli főmérnök vette a kezébe, aki nagy ügybuzgósággal látott a tervek elkészítéséhez, de utánjárásával befolyását is alkalmazásba vette az építés céljaira. így pl. egy vagon cserepet eszközölt ki a horpácsi Széchenyi Dénes-féle uradalomtól. Ezt a cserepet 1926. november 29-én hordták udvarunkba a saját és a domonkosrendiek fogatai. December folyamán a Geist-féle téglagyárból 12.000 db. téglát vesznek, ennek egyharmadát még decemberben haza is szállítják.

1927. március 7-én kezdték meg a kolostor tetőzetét bontani, hogy új emeletet húzzanak rá. Március 17-ig, mint a házi krónika írja, a kert felé eső déli front tetőzetének felét, egészen a konyháig lebontják. Március 21-én hozzáfogtak a II. emelet építésének. Először 9, majd 18 kőműves dolgozott a falak emelésénél. Március 24-én már-már befejezték a falak felhúzását. Jöttek az ácsok és az új falak fölé három nap alatt felállították az új tetőt. Ily hatalmas iramban folyt a további munka is. Lőhnert Nándor főmérnök és Müller (később Andráskay Müller) Ede vállalkozó mindent megtettek, hogy csak minél előbb tető alá kerüljön az épület, nehogy estleges nagyobb esőzés folytán átázzék. Ez ugyan teljesen nem volt elkerülhető, azonban az átlag 60-70 munkás keze alatt csak úgy égett a munka. 1927. április 15-ig, nagypéntekig, az egész kerti szárny tető alatt állott.

Lőhnert főmérnöknek külön problémája volt a rendi elöljáróság ama terve, hogy a II. emeleten két sor cella épüljön középen folyosóval. Az első emelet folyosói részére eső II. emeleti szobák falainak nyomását át kellett helyeznie a kert felé eső cellák oldalára, mivel azokat az első emeleti közfalak is tartották. A főmérnök ügyes és elmés sztatikái megoldással ezt a nehézséget áthidalta. Részben gátló körülmény volt az építésben, hogy a nyugati szárnyat nem bolygathatták meg és így az összetalálkozásnál a tető-rendezést és tűzfalat kellett közbe iktatni.

Április 23-áig a kolostor keleti szárnya is tető alatt állott. A munkálatokhoz 3 vagon mész szükségeltetett. A mészoltáshoz sok víz kellett. A kertben akkor még meglevő első tó (a második hátulsó inkább csak emésztőgödör volt) szolgáltatta a nagymennyiségű vizet. A tavat fenékig kiszivattyúzták. Mivel a szerződés szerint augusztus 1 -ig készen kellett lenni az egész építési művelettel, azért nagy ütemben folytatták a falak bevakolását, a közfalak felállítását, a bepucolást, a stukatúrozást planírozást, stb. A megépített II. emelet ilyenformán 26 cellát, magiszter (lelkivezető) részére kétablakos szobát és kis tantermet szolgáltatott.

Közben megkezdték a külön költségvetés alá eső oratórium építését. A nehézséget ebben az a körülmény okozta, hogy a templom melletti emeleti folyosó

66