Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

ELSŐ FEJEZET Letelepedés

mind idegen uralom alá (Csehszlovákia) kerültek 1918-1919-ben. A magyar származású ferences ifjúságnak és atyáknak a testvérekkel együtt el kellett hagyni a felső vidéket és itt hazánk megmaradt, dunántúli ferences kolostoraiban kellett elhelyezkedniük.

Igaz ugyan, hogy amidőn a rendtartományban 1727 óta a három nyelvű váltakozó rendszere érvényesült az elöljárók megválasztásában egészen 1878-ig, addig a Dunántúlon is tartották a magyar, illetve német anyanyelvű újoncok, vagy a filozófia illetve teológia egy- egy tagozatát. így találjuk pl. A filozófia és teológia egy részét Boldogasszonyban, Kismartonban (most mindkettő Ausztriában), továbbá Győrben, Szombathelyen, Bucsuszentlászlón, Budán, Székesfehérvárott, Esztergomban, a noviciátust pedig Kismartonban és Bucsuszentlászlón. Ezért látjuk a XVIII. század folyamán Szombathelyen is a bölcsészethallgatók egy részét, sőt már a XVII. században is itt részesítik a fiatal felszentelt atyákat teológiai továbbképzésben, majd a XVIII. század végén és a XIX. század elején a bosnyák ferences klerikusok egy része lakik itt, valamint a múlt században az itteni püspöki szemináriumot látogatják a rendtartományi teológusok, ill. azok egy része. De a tartomány ifjúságának zöme ekkor is Pozsonyban, Nagyszombatban, Malackán, Nyitrán, a XVIII. században Szentkatalinban (Kis-Kárpátok) nyer elhelyezést. Amikor pedig a jozefinista árnyalatú rendi vezetést főleg 1898-ban véglegesen átvette a XIII. Leó pápa által is szorgalmazott reformirányzatot (helytelenül nevezték a fekete habitusú előbbi szerzetesek után „vörös barátoknak”), akkor újra látunk Szombathelyen, mint a reform egyik székhelyén rendi teológusokat. A rendtartományi eme reform óta a rend fegyelmi irányzata az volt - ez különben a trienti szent zsinat óta egyházi kívánalom is -, hogy az egyes teológiai, filozófiai és újoncévi intézetek osztatlanul egy-egy kolostorban helyezkedjenek el. Úgy is történt, hogy Pozsonyban a teológia, Nagyszombatban és Malackán a filozófia, illetve az újoncév növendékei voltak összpontosítva.

1918 után, az első világháború utáni uralomváltozás folytán a magyar nyelvű ferences klerikusok a dunántúli kisebb klastromokban ide-oda vándoroltak, így az újoncévesek Andocsra, majd Bucsuszentlászlóra kerültek. A filozófiát 1918-ban Malackáról áthozták Szombathelyre. Itt négy évig, 1922-ig végezték a hároméves filozófiai kurzust, 1922-től pedig 1926-ig, mint az itteni főgimnázium nyilvános tanulói végezték a felső osztályokat. 1926-ban Pápára tették a gimnazista klerikusokat. A teológia két alsó osztálya 1918-ban Pozsonyból Veszprémbe, két felső osztálya pedig Pápára került (1921-ig), majd pedig Budapestre helyezték át (1924-ig). 1924-ben az egész teológia alsó és felső osztályaival Nagykanizsán nyert elhelyezést 1926-ig. 1926-ban a teológusokat Nagykanizsáról Szombathelyre helyezték át abban a reményben, hogy itt építik fel a rendtartomány teológiáját.136

136 HIST. DOM. 1898-1945.

65