Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
vezett szombathelyi városunk bírájának és esküdteinek jelen levelünk soraival erősen meghagyjuk és parancsoljuk, hogy e levelünk láttára a ferences atyák említett ott lévő kolostorát minden hozzátartozandóságával és járulékaival (adpertinentiis et obvenientiis) kijelölni, nekik pedig köteles tiszteletet és kedvezést kimutatni a keresztény kegyeletesség buzgósága aszerint tartozzatok.78 A város örömmel vette földesurának és püspökének eme leiratát és hamarosan néhány férőhelyet készítettek, úgyszintén a templomot is használhatóbb formába öltöztették és ugyanazon esztendő, vagyis 1630, Kisasszony napjára a ferencrendieket oda bevezették. Ezt különben tanúsítja bizonyságlevelük, amelyből P. Kosa Jenő79 és Kosa után Schoenvisner80 őrizett meg részleteket. Ezek szerint a város bizonyítja: „Főtisztelendő Valle Telina-i Rubistelli Ferencet, nevezett testvérek legújabb provinciálisát (1629-1635)... és következésképp a ferences testvéreket, jelen keltezett levelünk napján (1630. szeptember 8.) a Szombathely város külvárosába (suburbium) épült és lévő... ezen kolostorba, mint az ő ősi lakhelyükre (residentia), ünnepélyesen, szertartásosan és törvényesen bevezettük, beiktattuk és kijelöltük. Ugyanazt összes tartozékaival és járulékaival tartsák meg, használják, birtokolják és bírják, melynek hiteléül stb.” Kosa Jenő azonban folytatja sorait, amely szerint, mivel a város által eszközölt épület helyreállítás szegényesen sikerült, ezért Sennyey István győri püspök és az ország kancellárja bőkezűségével a városi munkát kiegészítette és kolostort a templommal együtt illedelmesebb formába öltöztette 1633-ban. Majd pedig az 1634. évben a templomot augusztus 2-án (Porciunkulai búcsú ünnepe) felszentelte. Erről különben a következő rövid tartalmú okmányt állította ki: Én, Sennyey István győri püspök, II. Ferdinánd császár és király udvarának kancellárja, stb. ezt a templomot felszentelem (consecvari), amelyet körülbelül 100 esztendős romok után, Isten segítségével megújítottam (restauravi). A templomhoz hozzácsatol-tam a kolostort, mivel a hagyomány szerint a kolostor mellette volt. Benne elhelyeztem a szigorúbb fegyelmű szeráfi rend testvéreit. A mindenható Isten, a dicsőséges Szűz Mária és Szent Erzsébetnek, II. Endre király leányának, a szegények ügyvédjének a tiszteletére. KeltBécsben, 1634. augusztus 2-án.81 Miben állott a városi tanács, és főleg Sennyey püspök 1630-ban történő templom és kolostor megújítása, vagyis helyreállító munkája? Erre a kérdésre a feleletet megadja maga az épület. Sennyey a templomot barokk módra látta el menyezettel, evvel a középkori gótikus boltozatnál jóval alacsonyabbá vált a templom magassága. Ennek emlékmaradványát szemlélhetjük a padláson: a templom főfalai a mostani boltozatnál magasabbak, s egyik helyen - mint már említettük - a középkori csúcsíves ablak kőcsipkézetes végződése is látható. 78 BALÁZSOVITS 1869 78. p. 79 KOSA 1774 11. rész IV. pont. 80 SCHOENVISNER 1791 316. p. 81 BALÁZSOVITS 1869 78. p. 38
