Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
A kolostornál szintén ez történt. A középkori magas falak keretét meghagyta, a romokat kijavíttatta, de még egy emeletet húzott azokra: amint ezt mutatják az alacsony ebédlő és a föléje épült cellák oldalfalai (téglaív rakások). Úgy látszik ekkor az új emelet nem is bolthajtásosan, hanem egyszerű födémszerkezettel (Stukkatur) épült. Bármilyen gyors, és a maga nemében egyszerű, is volt Sennyey püspök átépítése, mégis a meglévő középkori erős falak, amelyek a mai templom és kolostor gerincét alkotják, biztonságot, szilárdságot és jó benyomást kölcsönöztek az egész templom és kolostor épülettömbjének. Az épületek további sorsa Jó útbaigazítást ad P. Kosa Jenő krónikája.82 Ezek szerint: a Rákóczi-féle felkelés alkalmával Szombathelyt is egyszer a kurucok, másszor a labancok birtokolták. Mindegyik kifosztotta. 1705-től egészen 1710-ig Bezerédi és Rétéi, valamint Csáky (1705. február, november 7-től 29-ig), 1707. január 22-től március 14-ig Vak Bottyán, augusztus 21-én Esterházy Antal, szeptember 10-én Bezerédy, 1708. szeptemberében újra Bezerédy (még november 11-től december 9-ig is), majd újra Esterházy (1709. március) kurucai uralkodnak a városban, míg 1705-ben Heister, Pálffy (1706. november), Rabutin (1707. márciustól augusztusig), a császárpárti Nádasdy (1707. szeptember), Nehem Feldzeugmeister (1709 márciusa után) labancai fosztogattak, gyújtogattak a városban és környékén.83 Szerencsére ezekben az időkben sem a templomnak, sem a kolostornak nagyobb baja nem esett. Kósa és a szerzők is megemlékeznek az 1716-ban keletkezett nagy tűzről, amelyben, Perintből kiindulólag, Kis Karicsa, a vár, Kám utca, Föl utca, Vár utca, piac környéki házak és Forró utca egy darabja (Kerkápolyi Ferencné házáig), mindkét Gyöngyösszer a Városházától a Vízig a város malmával együtt leégett.84 Illés István városi egykorú jegyző még hozzáteszi: „Pater Franciscanus Uraim Tornya (de a Klastrom megh marat)” szintén leégett. A tűz okozta torony- és tetőkárokat hamarosan kijavították és helyrehozták. Kósa Jenő szerint 1730-ban a már-már roskadozó templomot és kolostort újból restaurálják és megerősítik. Ez évben hosszabbítják meg a kolostor déli szárnyát a Sabaria felé eső utcáig (azelőtt Fürdő utca, azután Brenner János utca, majd Szabó Dezső utca, jelenleg Derkovits Gyula út).85 Mivel pedig a kolostor 82 KÓSA 1774 II. rész VI-VII. pont. -NYÜRŐ 1850 II. köt. 387-388. p.; SCHOENVISNER 1791 315-317. p. Kósát követik nyomon. 83 KÁDÁR-HORVÁTH-GÉFIN 1961 29. p. 84 A tűz keletkezéséről Illés István a korabeli városi jegyző így ír: Anno eodem Dje Tertia Mensis Maij (1716). tizen egy és tizen két óra között szintén Délben, Perinti Faluban Tűz Támadót, ugj hogj bizonyos Gyermek kulcs puskával lütt, és az fuitás az Eszterjábon kapót al-szél fuiván Nagj Szárazsághis lévén... stb. SZV Jkv. 28. köt. (1716-1718) 4. p.; Vö. KÁDÁR-HORVÁTHGÉFIN 1961 30. p. 85 Ma Aréna utca. 39
