Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
ségük, igénytelenségük, kemény életük inkább izmosodik a veszély növekedtével (Szentföld, Bosznia, Szeged, missiók). Legtöbbször csak elhurcolással, leöléssel tudják a franciskánus kolostorokat kiüríteni. Amellett elég erős építmény is volt a szombathelyi kolostor, amint falai jelenleg is mutatják. A nem messze fekvő soproni kolostor példát is mutatott ez időből a szívós ellenállásra, amikor éveken keresztül a rendházat egyetlen laikus testvér őrizte a protestáns lefoglalás ellen. A lutheránusok árgus szemekkel figyelték: mikor hagyja el a testvér a falakat, hogy ők is beléphessenek oda. Műveltségüknek is tulajdonítható: addig míg benn tartózkodott a rendtag, nem bántották az épületet.71 Mivel Karácsonyi szerint is a török 1532-ben Szombathelyre is elszáguldott, és a várra rácsapott, feltehető, a ferences klastrom szintén megtelt menekülőkkel. A gyakori tűzvészek és a második világháború szörnyűségei között is tele volt a rendház menekültekkel. 1532- ben azonban még nem hagyták el a rendházat. Igaz, Gregoriánczy Pál győri püspök 1557. június 14-én, amikor a kolostorhoz tartozó sorokmajori rétet öccsének, Gregoriánczy Ambrus deáknak átadja, azt írja: a török dühe által elpusztítva, már több éve elhagyatottan áll a kolostor.72 A több év alatt 7-8 évet érthetünk. Úgy akkor ez a pár év a szerzetesek nélküli zárda történetében visszamutat a Révayak szombathelyi uralmára. Ezek a török okozta országos bonyodalmak közepette 1549-1554 években birtokolták Szombathely várát.73 A Révayak erős lutheránusok, akiknél a fizikai erőhöz a felekezeti előítélet is hozzájárult a szerzetesek kiutasításához. Ezek a szerzetesek azután vagy Sopronba, vagy Győrbe, avagy Pozsonyba távoztak. Hogy a Révayak alatt 1549-1550-ben távozhattak a ferencesek Szombathelyről, abból is kitűnik, hogy a legtöbb író az 1630-as visszatelepítésnél a rendiek 80 éves távollétét emlegetik. Ez pedig visszautal bennünket az 1549-1550. évre. Miután a kolostort el kellett hagyniuk a szerzeteseknek, hamarosan megkezdődött annak pusztulása. Közben azonban hallunk arról is, hogy a konvent lakható is. így az elhagyás utáni évtizedekben, úgy látszik, még mindig nem vált teljesen üressé. Gregoriáczy püspök azt írja ugyanis 1566. július 23-án Szombathelyről: „mertt yth ugyan puszta klastrombán lakom”.74 Esterházy Miklós nádor 1630. április 20-án P. Baza Antal soproni grávidián kérésére tiltakozást jelent be a kolostor és annak javai „modern birtokosainál” mindennemű eltulajdonítás, birtoklás stb. ellen,75 amit úgy is érthetünk, hogy lakója lehetett a hajdani rendháznak. A templomát pedig rozoga állapotában is - úgy látszik - mindvégig használták. Acsády Benedek benne tartotta új miséjét 1618-1628 között.76 Polányi 71 SZIK 1646 76. p. Numerus Fratrum hujus provinciae. 72 VKH Jkv. I. köt. 67. sz. 1642. június 14. 73 KARÁCSONYI 1899 1-2. p. 74 OL Batthyány lvt. Miss.; Vö. KÁDÁR-HORVÁTH-GÉFIN 1961 162. p., 19. jegyzet. 75 SZF. 76 VKH Jkv. I. köt. 1628. 32. sz.; Vö. KÁDÁR-HORVÁTH-GÉFIN 1961 162. p., 26. jegyzet. 36
