Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
megjegyzendő: a középkorban védőszentje nem Szent Erzsébet, hanem Páduai Szent Antal.64 1516 előtt ugyanis Mesterházy Mihályné 8 hold földet hagyott rájuk az újfalusi határban (Szent Márton püspök temploma mellett). De akkori szigorúságuk miatt visszabocsátották Mesterházyné rokonának Beyczy Kálmánnak. Ennek az.okiratnak a pecsétjén Páduai Szent Antal látható.65 Hallunk még a szombathelyi kolostorról 1430-ban, 1531-ben és 1533-ban. 1430-ban P. Szombathelyi Péter provinciális és Ferenc győri őr itt tartózkodnak és a soproni kolostor nyéki malmát innét adták haszonbérbe.66 Az 1531-i székesfehérvári káptalan megemlíti a szombathelyi házfőnököt, mint aki a szemennyei házfönökkel együtt Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Lippay Ferenc rendtartományfőnök provinciálisi szentmiséjén segédkeznek, mint gyertyavivők. 1533- ban pedig a váradi rendi káptalan szombathelyi gvárdiánnak P. Szent-Kereszti Mihályt választja meg.67 Különleges helyzet adódott az itteni kolostor részére akkor, amidőn a török becsapások és ostromlások megkezdődtek. 1537-ben Cantate vasárnapon (április 29.) P. Debreczeni Péter provinciális káptalant tartott Egerben. Ezen a pécsi és zágrábi őrségeket egybeolvasztották, mert a török azokat a vidékeket egészen Kőszegig és Becsig végigpusztította.68 Ez a mondat utalás a török kőszegi és bécsi ostromára 1532-ből. A XVI. század közepéről felsorolja Kosa azokat a kolostorokat, amelyeket a rendtartomány a török vagy a protestánsok miatt az utolsó 3- 4 év alatt elveszített. Ezek: Lippa, Debrecen, Berekszász, Nyitra, Keszthely, Falkos (Zala m.), Gorbonak, Lőcse, Ludbrég, Varannó. Kassát elveszítették, de újra visszakapták.69 Szombathelyt még nem hozza, pedig nem sokkal ezután a rendtagok elhagyták az itteni kolostort. Ha ez 1532-ben történt volna, Kosa nem felejthette volna ki őket. A helytörténettel foglalkozók azt írják: „Ez időszakban, 1532-ben, teljesítette a szombathelyi vár a legjelentősebb szolgálatot. Mikor a török szultán rengeteg hadával Vas megyén keresztül vonult Bécs felé, nemcsak Szombathely város lakossága, hanem a szomszéd nemesek és lakosok is mind a szombathelyi várba menekültek, s míg a török Kőszeget ostromolta, itt oltalmazták meg életüket s vagyonuk töredékét a portyázó török csapatok ellen.”70 Mit tehetett e törökjárta időkben a kolostor vezetősége? Csak összevetésből sejtjük: a kolostor nem maradt lakó nélkül, tagjai helytálltak. A rend egyik jellegzetes vonása: tagjai könnyelműen nem futnak meg a veszély elől, mert szegény64 KARÁCSONYI 1922-1924 I. köt. 284. p.; Szombathely műemléki kötetében (KÁDÁRHORVÁTH-GÉFIN 1961 114. p.) sajtóhiba folytán kerülhetett bele a téves megállapítás, hogy a templom védöszentje a középkorban: Szent András; A franciskánus templomépítészeti módra vö.: THODE 1934 306-381. p.; KLEINSCHMIDT 1926 96. p.; TAKÁCS 1937 345-350. p. 65 MNM. Véghelyi gy.; Vö. KARÁCSONYI 1922-1924 I. köt. 284-285. p. 66 KARÁCSONYI 1922-1924 1. köt. 284-285. p. 67 KOSA 1774 I. rész 1531. XLII. pont és 1533. XLIV. pont. 68 KOSA 1774 I. rész 1536. XLVI. pont. 69 KOSA 1774 I. rész 1551. LII. pont. 70 KARÁCSONYI 1899 1-2. p.; GÉFIN 1941 7. p. 35
