Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
kiismeretére és Isten ítéletére hivatkozott, bocsátotta szabadon a különben ártatlan Kálmánt. Kálmán kötelességszerűen még Nagy Lajos nápolyi hadjáratában is részt vett és ezzel nagylelkűségéről tett tanúságot. Már ezek után is, csak akkor ítéljük meg a királyi ház és Kálmán viszonyát helyesen, ha feltételezzük, hogy nem lehetett ugyanaz az ember, jelen esetben János barát, Erzsébet királyné és Nagy Lajos király káplánja és gyóntatója, meg Kálmán püspöknek is kedves embere. Pláne nem 1360-ban, amikor Károly király már 18 éve meghalt, aki a két tábor között részben közömbösítette a kínos helyzetet. De már is látjuk: János (Kétyi) provinciális nem azonosítható Szienai János atyával, aki Kálmán püspök megbízottja és bizalmasa volt épp a szombathelyi ferences letelepedésben. Tehát, Szienai János atya, aki Kálmán püspök szombathelyi tervének végrehajtója volt, sosem volt provinciális. A provinciális János atya pedig tősgyökeres magyar famíliából származott, míg Szienai János neve után ítélve, Róbert Károly kíséretében jöhetett hazánkba. Mint ilyen lehetett Károly király belső embere és Kálmán fia mentora. Szienai János atya átalakítja az ispotályt kolostorrá A források és rendi szerzők, mint láttuk, egyöntetűen azt hangoztatják, hogy Szienai János atya az ispotályból alakított kolostort. Kása Jené?* elmondja: a győri kolostort ez a Szienai János atya alakította át. Mivel a győri rendház 1301 - ben épült, ez a János atya itt lakott azóta, amióta Róbert Károly kíséretében Itáliából Magyarországra jött. A győri klastrom átalakításából kifolyólag bizonyos gyakorlata volt, hogy egy-egy nagyobb épületet a szerzetesi élet számára elfogadhatóvá tegyen. Talált János atya Szombathelyen kisszerű ispitát és mellette kápolnácskát, amely a mai templom szentélye lehetett.58 59 Az ispotályt úgy alakította át, hogy a délnek fekvő (kelet-nyugat irányba húzódó), jelenleg és századokon keresztül ebédlőnek szolgáló, illetve 1360-ig kórházi termet viselő jellegét cellákra osztotta. Erre a régi földszinti cellarendszerre utal az a tény, hogy a jelenlegi ebédlő igen alacsony a hosszához képest. Alacsonyságának oka visszavezethető az 1630- i visszatelepítés idejére. Addig ugyanis azt az egy termet, János atya beavatkozása folytán, az ablakok közötti falakkal látták el. E közfalak fölosztották az egyetlen termet 4-6 cellára. A csúcsíves nagy terem ilyenformán feloszlott. A közfalak tompa csúcsívben végződtek. A jelenlegi emeleti (első) cellák oldalfalain a vakolat eltávolításával előtűnnek az ívezetes végződések, amelyeket 1630 után azonban téglával kitöltöttek. A jelenlegi első emeleti cellák boltozata jóval magasabb a középkori földszintes cellák mennyezeténél. Mivel a keletnek néző 58 KOSA 1774 II. rész I. pont 196. p. 59 Az általánosabb vélemény 1360 körüli időből származtatja a szentélyt. Vő. KÁDÁR-HORVÁTH-GÉFIN 1961 114. p. Az északi falfelületek, a kezdetleges gótika azonban korábbi időre utalnak. 33
