Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

ELSŐ FEJEZET Letelepedés

verte össze a két Jánost. Karácsonyi beszél Kétyi János provinciálisról, másként Egri Jánosról. Ez Nagy Lajos király és Erzsébet anyakirályné káplánja és gyóntatója, valamint az 1345-1356. években, a király déli háborújában, kísérője, s mint ilyen a dubniczi krónika idevonatkozó részleteinek megírója.54 Ezt a Kétyi vagy Egri Jánost tették le a provinciálisságról (szerinte 1363-ban) a káptalani atyák Esztergomban, mert Karácsonyi szerint „megdöbbentően” nagy hiba tudódott ki róla: unokaöccseinek 34 aranypénzt adott bizonyos birtokuk visszavásárlására. Ami a szentferenci szegénységgel homlokegyenest ellenkezett.55 Viszont ő is beszél Szienai Jánosról, amidőn a kolostor alapítását adja, de nem nevezi provinciálisnak.

Ha valaki elolvassa Pór Antal tudományos színvonalú tanulmányát Kálmán győri püspökről,56 akkor megértheti a későbbi rendi írók tévedését, akik Szienai Jánost provinciálisnak teszik meg. A renden kívül álló írókat (Péterffy, Pázmányféle zsinat, Turóczi László) nem érdekelte a tartományfőnökség, nem is említik azt.

Pór Antal megállapítása szerint: Kálmán győri püspök (1337-1375) Róbert Károly magyar király természetes fia. A király Nagyváradon gondosan neveltette az ottani püspök Ivánkával. Ezért fejlődött ki benne az egyházi hivatás, amelyet mindvégig meg is becsült és méltóan képviselt. Károly korán megszerezte számára a győri püspökséget. A kívánt felmentéseket, a kor és származás alól, XII. Benedek pápa a király kérésére megadta. A dolog természetéből következett, hogy Kálmán nem érintkezhetett a visegrádi királyi udvarral. Károly Kálmán herceg anyját is a Csepel-szigeti nyaralóban tartotta. Kálmán még akkor született, mielőtt Erzsébet az országba jött volna (1320), lévén ő a királynak már a harmadik felesége. A viszony Erzsébet királyné és Kálmán között mindvégig hideg és kínos volt. Amíg Róbert Károly élt, addig bántatlanul forgolódott Kálmán is az országban. De atyja halála után ellene fordult nemcsak Erzsébet királyné, hanem Nagy Lajos is. Lajos be is börtönöztette Kálmánt, aki öt évig (1353-1358) szabadságfosztottan tengődött.57 Csakis VI. Ince pápa közbenjárására, aki Lajos király lel54 KARÁCSONYI 1922-1924 II. köt. 563-566. p.

55 Ebben lehetett is valami. De a mi véleményünk a letételt illetőleg a következő: A XIV. század második felében olyan nagy a lazább rendi irányzat, hogy e miatt (konventualizmus) született meg a szigorúbb irány, az obszervancia (regularis observantia). Hazánkban ekkor még obszervánsok nincsenek. De a konventualizmus sem volt olyan szélsőséges, mint Itáliában. Kétyi János pénzügylete, ha ki is váltott talán némi csodálkozást a szigorúbb hajlamúakból, azonban nem valószínű a Karácsonyi által feltételezett nagy „felháborodás”. Véleményünk szerint: a királynétól is kaphatta a pénzt. Ha emiatt tették volna le, a rendi krónikák sem hallgattak volna róla. Helyesebbnek tarjuk azt a másik okot, hogy ti. a királyi udvar kérte a nehéz hivataltól való felmentését. így akarta az udvar javára biztosítani szolgálatait. Másik véleményünk: ha letették, ez azért történt, mert négy éven keresztül nem tartott káptalant. Ez hiba volt.

56 PÓR 1889 367-384. p.; Továbbá: BOSSÁNYI 1918 II. köt. 178-184. p.

57 BOSSÁNYI 1918 II. köt. 183. p.; Bossányi kissé szigorúbban ítéli meg Kálmánt, mint hogy megérdemelné. Tendenciózusan Pór ellen hoz itt-ott véleményt, anélkül, hogy bizonyítékokat hozna. Szerinte pl. Károly halála után Erzsébet anyakirályné nem tűrte meg Kálmánt a visegrádi udvarban. Láttuk: erre alig kerülhetett sor. Lajos király maga is érezte a pápa figyelmeztetése után igazságtalanságát féltestvérével szemben.

32