Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

ELSŐ FEJEZET Letelepedés

ben, hogy ti. keresztesek, vagyis lovagrendek (johanniták) lettek volna elődei a ferenceseknek. Szerinte: a hagyomány a XVIII. század végéről való. De bölcsen hozzáteszi: hogy a Szűz Máriáról elnevezett rendtartomány (ti. ferences) ebben milyen okmányokra támaszkodik, „nem találom és nem is tudom”. Ugyanitt Thuróczi Lászlóra hivatkozik,41 aki szerint a kereszteseket ferencesek követték volna, de hasonlólag hozzáteszi: ez is bizonytalan feltevés. A XVII. és XVIII. századi kolostorlakók gondolkozhattak úgy: csak lovagrendek védhették meg a magányos, emberektől eléggé elzárt kolostort, főképp akkor, ha a város kapuit éjjelre lezárták. De nem kizárt feltevés: esetleg a kolostor régebbi levéltárában találtak erre nézve valami okmányt. Horváth Tibor Antal szerint pl. Bejczy Kálmánt és fiát Ambrust 1512-ben iktatta be Szőkefölde birtokába a fejérvári keresztes konvent,42 A johannita lovagrend a középkorban betegápoló rend is volt. Hogy azonban Szombathelyen is laktak volna - ennek halvány nyoma sincs. Erre különben Fuxhoffer Dajmán is öntudatosan mondja: mert, ha a szombathelyi kereszteseknek nyomai fönnmaradtak volna, merem állítani, nekem tudnom kellene (me haud latere possent), aki Magyarország szerzetes házainak felkutatásában minden fáradtságot és szorgalmat kockáztattam.43

A kórházat János atya alakítja át rendházzá

P. Gonzaga Ferenc többször idézet munkájában a legkerekdedebben, és határozottan a régebbi magyar forrásokra támaszkodva (Terebezdi, Kámántz), így beszél: A szombathelyi kolostor valamikor szegény betegek befogadására és ápolására létesült, azonban Főtisztelendő Kálmán győri püspök idejében és az ő engedélyével, nemkülönben a szombathelyi szenátus helyeslésével P. Fr. Sienai János 1360 körül kolostorrá alakította át.

Ki volt ez a János atya? - Az újabb rendtartományfőnöki lajstromok (a Schematismusok elején), mint provinciálist vagyis tarományfőnököt tartják számon. A rendtartománynak történetével a provinciálisok sorrendjében a következő kéziratok, vagy szerzők foglalkoztak. A római Szent Izidor-féle kéziratos 1645- ből, azután P. Kása Jenő az ő Collectanea-iban (1774-ig), Nyürő Zsigmond atya az 1851 -i Schematismusban, úgyszintén így tesz az 1866-i Schematismus is. Ezek közül a Szent Izidor-féle kódex44 így ír: Fráter János Miniszter (ti. provinciális) 1363-ban virágzott, Erzsébet királynénak volt a káplánja, de nem nevezi szieneinak. Kosa Jenő atya már kétféleképp nyilatkozik. Mikor idézi a rendtartomány levéltárának adatát, akkor nem beszél szienairól.45 Ezt azonban önkényesen megtoldja a szienai melléknévvel, ha a szombathelyi letelepedéssel kapcsolatban az

41 THURÓCZI 1768.

42 HORVÁTH 1958 32. p.

43 FUXHOFFER 1802-1804 III. köt.

44 SZIK 1646 35. p.

45 KOSA 1774 1. rész 1363. XXXIV. pont.

30