Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
NYOLCADIK FEJEZET A ferences kolostor menedékjoga - Lelki mentsvár jellege (Asylum!)
NYOLCADIK FEJEZET A ferences kolostor menedékjoga - Lelki mentsvár jellege (Asylum!) A menedékjog az ószövetségi törvényhozásban gyökeredzik. Mózes ugyanis a vérbosszú csökkentésére hat menedékvárost, papi várost jelölt ki. Ha valaki embert ölt és ezekbe a városokba menekült, akkor a bosszúállók ott nem foghatták el és csak a leviták adhatták ki. Ezek a városok a Jordánon túl: Bosor, Ramoth, Golan. A Jordánon innen: Cedes, Szichem és Hebron. A római császárok idejében is a bálványok és templomaik az odamenekülteket védelmükbe vették. I. és II. Theodosius, Leó és Jusztinján keresztény császárok484 törvényei elismerik a templomok menedékjogát a mellékhelyiségekkel (sekrestye, torony), a templommal összefüggő temetőknél, a templom előudvarában, a kolostorépületeknél és a püspök lakásánál. Azután még, a cellák, házak, kertek, fürdők, udvarok és oszlopcsarnokok, amelyek a templomok és azok külső bejárata között voltak, élvezték a menedékjogot.485 Később a gonosztevők elszaporodtával és újabban, mindjobban érvényét veszti ez a jog. Már az 1855-i osztrák (bécsi) konkordátumban ez áll róla: amennyire a közbiztonság és az igazságosság követelményei megengedik.486 A jelenkorban már nem létezik. A XVII. és a XVIII. században azonban teljes érvényben van a menedékjog. A szombathelyi ferences rendház levéltárban található volt: Observationes ratione asyli (Észrevételek a menedékjogról), amely nyomtatványt a mariánus ferencesek helyi elöljárói küldtek meg utasításképpen, s ez gr. Kevenhiller Lajos által 1743-ban Bécsben kiadott hadi jogból hoz német nyelven kivonatokat. Elismeri a templomok menedékjogát minden gonosztevővel és vétkezővel szemben. Kivételek: 1. útonállók, 2. akik a földek termését megsemmisítik és utazóknak kárt okoznak, 3. aki a templomban vagy a templomudvarban halált okozott, 4. akik álnok módon vagy hátulról a felebarátjuk életében kárt tettek, 5. akik eretnek tanokat hirdettek, 6. aki valakit vesztegetésből megölt, 7. a felségsértés bűne, 8. az 1729. december 8-i rendelet értelmében a katonaszökevények nem élvezhetik a menedékjogot. Mária Terézia királynő pedig 1749. július 8-án küldött pátenst487 adott ki a katonai szökevények és azok cinkosai ellen. Ebben kimondja: ezentúl a katonai szökevényeket nem ítélik fejvesztésre, hanem ahelyett tíz évi 484 COD. THEOD. 9. 45.; COD. JUST. 1. 12. 485 WWKL 1897. X. köt. 443-444. p. 486 WWKL 1897. X. köt. 443-444. p. 487 SZF latin nyelvű nyomtatvány. 251
