Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai
személyek - hordhattak drágasága miatt. Talán innen ered nyelvünkben a „pápaszem” szó, amely bizonyíthatóan csak a XVI. századtól kezdve mutatható ki.466 A XVIII. században a szemüveg használata az atyáknál is közönségessé válik. 1755. január 4-én a rendház a kiadások jegyzéke szerint egypár szemüvegért 30 dénárt ad ki. 1767. június 14-én ugyanezt olvassuk. Sőt messzelátót is külön szereznek 1764. augusztus 25-én és ezért 1 Ft 13 és fél dénárt fizetnek. Az érvágást a XVI-XVill. században, mint kultúrigényt gyakorolták, illetve vették igénybe olyan századokban, amikor az orvostudomány még fejletlen. Az egészség előmozdításáért és a természet, a szervezet védőeszközéül használták. A rendházbeliek szintén igénybe vették. Hogyisne! Hisz az 1659-i rendtartományi szabványok egyenesen előírják: azon a napon, amelyen purgáló szert vesznek be, vagy rajtuk eret vágnak, a betegszobában étkezhetnek. Kérik az elöljárót, nagy szeretettel és külön gondoskodással illesse őket az ételt, italt illetőleg. A harmadik nap megengedhető nekik, hogy levegőre menjenek.467 Az 1803-i szabványok már feltételezik az orvostudományok előhaladását, mert hozzáteszik: ezt a műveletet csak orvosi tanácsra és előírásra gyakorolják.468 A mai szemszögből nézve Dr. Gonda György szakorvos véleménye: Az érvágás igen divatos eljárás volt a XV1-XV1II. században, amikor mindenféle betegség ellen ezt ajánlották, sőt diagnosztikus eljárásra is használták.469 Az érvágásról többször tesznek említést a Számadáskönyvek (Phlebetomia). 1764. május 18-án: az atyák és testvérek érvágásának napjára enyhületül 20 csirkét vesznek 1 Ft 13 és fél dénárért. Ez azért történik, hogy jobb étkezéssel pótolják a veszteséget. 1769. május 27-én 2 érvágó kést vesznek vörös tokkal 1 Ft-ért, ugyanakkor kis fecskendőért, illetve csőért 3 réztollal kiadnak 1 Ft 25 dénárt. Mindezt az érvágás eszközlésére. Az érvágást hozzáértő chirurgus, sebész, vagy felcser végezte. Ha hozzáértő sebész testvér lakott a kolostorban, ilyenkor ő végezte el az érvágást. Különben a konventnek mindenkor megvolt az orvosa, aki a betegeket gyógyította. 1735. augusztus 26-án Felsath doktornak 2 Ft-ot adnak. Már 1686. január 15-én szerepel akiadásokban: a sebésznek évi megegyezés szerint 1685-re 6 Ft-ot adtak. 1697. október 16-án a házfőnök gyógyításáért a doktornak 13 Ft 50 dénárt fizetnek. Ha kellett más városba is elküldték orvosért. így 1693. július 31-én a kőszegi orvos kúrálja a custost s ezért 20 Ft-ot kap. — Ha valaki hosszabb ideig betegeskedik, azt 1720 után el kellett küldeni Sopronba, a kolostor betegápoló intézetébe. 1720. május 18-án ti. a rendtartományi tanács fölállította az egész provinciában az infirmáriákat. Eszerint Szombathely, Szentlászló, Kismarton, Németújvár Sopron kolostorába küldi betegeit. Szentkatalin, Nyitra és Érsekújvár Nagyszombatba, Malacka, Boldogasszony, Szentantal Pozsony-466 ÉT 1959. április 25. sz. első fedőlapján belül.; VN 1960. május 12. sz. 467 STATUTA 1659 66. p. 468 STATUTA 1803 79 p 469 ÉT 1959. április 15. sz., 486. p. 244
