Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai

ba, Sümeg, Pápa, Komárom Győrbe, a többi kolostor pedig Budára.470 Szombathely tehát Sopronhoz tartozott betegeit illetőleg. A rendháznak az újabb időben mindig megvolt a házi orvosa. Ismeretes az utolsó három: Dr. Dukai Takách Benedek, Dr. Templomos-Tempel Ferenc és Dr. Rőthy (Gruber) István.

A fürdőzés, fürdőre járás nemcsak mint tisztálkodási ténykedés, hanem mint gyógyító eszköz is szerepel. így is a művelődés megnyilvánulása. Szombathelyről a rendtagok előszeretetteljárnak a Vas megyében fekvő Tarcsafúrdőre. A kijárás erre a fürdőre olyan gyakori, hogy nem is kell összegyűjtenünk az erre vonatkozó összes kitételeket.

Már 1697. október 16-án olvassuk: P. Custosnak (P. Csatáry Athanáz) Tarcsafűrdőre 5 Ft-ot adott a gondnok. Sőt már 1695. szeptember 4-én Tárcsára 1 Ft-ot költött valamelyik. 1708. szeptember 28-án a tárcsái fürdőzés költségeire 4 Ft-ot adnak ki. 1729. június 11-én P. Provinciális részére (P. Seebach Kapisztrán), június 24-én P. Kosztolányi Ezechiel fürdőjére 6 Ft a kiadás. Látszik előkelőbb vendégüket, pl. a provinciálist is elviszik Tárcsára. 1733 után az Őrségben működő misszionáriusok, főképp P. Farkas Benignus Szarvaskendről jő be, hogy legalább másodmagával Tárcsára mehessen fürdőre. - Nem is szólva arról, amidőn gimnáziumot vezetnek Szombathelyen, a rendi tanárok nyáron, másod-, harmadmagukka! keresik fel a tárcsái gyógyfürdőt.

Közben azonban Szombathelyen is fiirödnek. A fűrdőmesterek borotválják őket, sokszor a betegeiket ápolják. Ezért olvassuk 1762. február 5-én: A kolostor Jakab nevű sebészének, vagyis fűrdőmesterének (balneator) az elmúlt év szolgálataiért 20 Ft kiadva. - Tárcsára elsősorban orvosi tanácsra mennek, úgy, amint azt már az 1659-i rendtartományi szabványok is előírják:47' Fürdőzések melegvizű fürdőhelyeken és ásványvízivás csak orvosi rendeletre engedtessék meg, másképp semmi módon.

A dohányzást illetőleg a szombathelyi kolostorbelieknél elég korán olvasunk annak szokásáról. Európába csak a XVI. században (1558) tör be a dohány használata. Különben legkorábban San Domingo-ról, Havannából (Kuba), Virginiából (USA) és Dél-amerikából (Brazília) lopakodik be Portugálián keresztül Európába, majd Jean Nicot (Franciaország portugáliai követe) Franciaországba vitte (innét nikotin). A tabaco szó San Domingóról származik.472

Hazánkban a törökök révén a XVII. században honosodik meg (a dohány elnevezés is török-arab szó). A XVIII. században, annak elején Törökországban kivégezték a dohányzót, Oroszországban levágták az orrát, nálunk Erdélyben ismételten szigorú törvényeket hoznak a dohányzás ellen.473 Annál feltűnőbb, ha a szombathelyi ferences Számadáskönyvekben474 már 1695. február 25-én pro Ta-470 PROT. PUNCT. 1715-1742 1720.

471 STATUTA 1659 68. p.

472 AK.L 1. köt. 460. p.

473 ÚLII. köt. 893. p.

474 SZÁMADÁSKÖNYVEK I. köt.

245