Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai

A királynő e megerősítő rendelete Zichy püspök előírásait is magában fog­lalja és azokat is megerősítette. Mondhatjuk, hogy a szombathelyi gimnázium létesítésében a következőket figyelhettük meg: a városi magisztrátust, amely kezdeményezte és hajtotta az ügyet, azután a győri püspök Zichy Ferenc, aki bőkezűen még két osztállyal nö­velte és a költségeket vállalta ehhez, valamint a gimnázium épületéhez is. Azután a ferencrend volt a fő tényező, amiben az első kettő is magyarázatát leli. A rend adta a tanárokat. A rendtartomány részéről a gimnázium ügye foglalkoztatta a mindenkori házfőnököket, a provincia tartományfőnökét és a rendtartományi kor­mánytanácsot. Ennek több ülését vette igénybe és végül legfőképpen tényezők maradtak a rendi igazgatók és a tanárok, akikről az intézet hírneve és népsze­rűsége is függött. A taglalt királyi rendelet tartalma azt mutatja: a szombathelyi gimnázium előadási és főleg nevelési rendszerében teljes joggal érvényesül az egyház szelle­me és nevelési követelménye. A szombathelyi gimnázium keletkezésének is, mint pl. a keszthelyi ferencrendi gimnáziumnak is (az időben keletkezett ez is) a hát­tere az, hogy a tanügy terén az egyházi, illetve a szerzetesi iskolák delelésükön, zenitjükön ragyognak. A jezsuitáknak eltörlése idején (1773. július 21.) hazánk­ban 42 gimnáziuma virágzott, a piaristáknak a XVIII. században 33, maguknak a ferenceseknek 1850-ig szintén 12 gimnáziumuk volt több-kisebb megszakítások­kal.351 S mivel eladdig az állam nem tekintette feladatának az iskolák ügyét, a kö­zépkortól fogva az egyház és a felekezetek látták el azt. A jezsuita rend feloszla­tásával eljött az az időpont (1773), ameddig az egyház szinte kizárólagos felü­gyeletet gyakorolt főleg a középiskolákon. Az állam is megérezte ezt, a amint az állami intrikák főhelyet kérnek nevezett rend megszüntetésében, úgy az iskola­ügybe is épp ez időtől kezdve érezteti gyors és növekvő befolyását az az állam, amely egyszerre nagykorúnak mutatkozik felvilágosult gondolkodásával a tan­ügyekben. Csakugyan, 1773 után sietett a Ratio educationis (1777) kiadásával, amelyben ugyan észrevehetők a jezsuita irányelvek, de rousseau-i tájékozódás is felcsillámlik, amely azután itt-ott elég durván igyekezett az eladdigi egyházi vonalvezetést megtörni és felrúgni. A szombathelyi ferences gimnázium alapítása még olyan alkotás, amely az egyház elveibe ágyazza szellemét, de csakhamar magán tapasztalta azt az átmeneti kort, amely vajúdásjellegű a tanügy terén. A szombathelyi gimnázium változatai. Talán nem is a felállításában, hanem a tervében, úgy ahogy kezdetben a városi tanács elképzelte. Négyosztályú gram­matikai gimnázium lett volna. De már Zichy Ferenc győri püspök annyiban vál­toztatott a gimnázium tervén, hogy a grammatikai négy osztályt még megtoldotta a humanitas, vagy a humaniórák két osztályával: a retorikával és a poezissel. Ezt a két utóbbit egy tanár adta elő és a tanárt a püspök fizette. Ilyenformán 1771-től 1773-ig négyosztályú grammatikai gimnázium állt fönn, 1773-tól pedig hat osz­351 MÉSZÁROS 1865, hellyel-közzel a ferencesekről. 164

Next

/
Thumbnails
Contents