Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai

tályúvá vált ez a tanintézet. Az épületet a püspök a saját telkén állítatta föl (most 1963-ban gyógypedagógiai iskola). A grammatikai jelleg és a humaniórák a jezsuita rendszert szentesítik, míg a számtan, történelem előadása a gyakorlatiasabb piarista módszert dicséri. A jezsuiták eltörlése (1773) után a Ratio educationis (1777) rendezte az egész ország iskola ügyét és ebben az állami felügyeletet hozta be, ennek nyomában más tanrendszer keletkezett. Megmaradt a három grammatikai osztály, de viszont megszűnt a poézis és a retorika. Ez utóbbiak megszűnésére a kőszegi gimnázium humanisztikus jellege szolgáltatott okot. Szily János, az első szombathelyi megyéspüspök sietett véleményt hozni a tanügy vajúdó kérdésében.352 E szerint: illő, hasznos és szükséges, hogy Szombathelyen, ahol püspök, káptalan, megyeszékhely, hivatalok tartózkodnak, felsőbb vagy nagyobb gimnázium állíttassák. De a helyzet csak maradt. A megszűnt poézis és retorika tanárának fizetése az elemi iskolák fenntartására ment.

II. József alatt maradt a három osztályú grammatikai gimnázium. Ennek tárgyai az I. osztályban: latin nyelv, az örökös tartományok földrajza, állattan, vallástan, bibliai történet, helyes és szépírási gyakorlatok. A II. osztályban: latin nyelv, növénytan, földrajz, hazai történet. A III. osztályban ugyanazok, de a növénytan helyett ásványtan.353

II. József uralkodása végén 1789-ben már öt osztályú az itteni gimnázium. Az oktatás lényegében olyan mint a kőszegi gimnáziumé. Ti.:

a. ) mindenkinek szükséges tantárgyak: vallástan, helyes- és szépírás, számtan, latin és természetrajz,

b. ) mindenkinek hasznosak: történelem és földrajz,

c. ) egyik-másik tanulónak hasznosak (ezek rendkívüli tárgy jellegűek: görög, geometria, jogi alapismeretek és felsőbb osztályokban a kísérleti természettan, hírlapolvasás és magyarázat, valamint költői kísérletek.354

II. József alatt a Ratio Educationis szelleméből kifolyólag megkezdődött az állami sűrű beavatkozás a gimnázium ügyeibe: a helytartótanács révén 1784-ben II. József elrendeli a német nyelvű tanítást. Majd szeptember 7-én kiadja: állami hivatalra csak iskolai bizonyítvány birtokában lehet pályázni. Ezért a vizsgákról vezetett bizonyítvány kiállítási módját írja elő. 1785-ben elrendeli a tandíjat, amely havi részletekben fizetendő 6 Ft-tal. A beszedés az igazgató feladata. Az igazgató 1%-át kapja a tandíjnak. A tandíj összegéből a tanulók részére - az igazgató felterjesztésére - segélyt folyósítanak. A tandíj összegét az igazgató a körmendi Állami Sóhivatalnak küldi meg. Ez a hivatal folyósítja az igazgató és tanárok fizetését is.355 Azután egymást érik a rendeletek. Pl. a nemzeti iskolákból nem vehetők fel azok a tanulók, akik a német nyelvet nem beszélik. Az igazgatót pedig utasítja a rendelet, hívjon össze tanári gyűlést és ismertesse a császári ren352 DECLARATIO 1778.

353 KÁRPÁTI 1889-1990 12. p.

354 KŐVÁRI 1958 299. p.

355 BOZSOKI 1946 13. p.

165