Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

BEVEZETŐ

kolostorjárásra, vagyis a rendbeliek érintkezési felületére, amit elvonulni látunk korok szerint a rendiek, városi világiak, vagy egészen idegenek részéről. így kerültek terítékre a IX. fejezetben: a rendi vizitátorok, szindikusok, konfráterek, jótevők, a rend felé dolgozó viszonyban álló iparosok és kereskedők, vagy üzletemberek és a kolostor alkalmazottai. Kiegészítésképpen a rend és a város, meg a vidék jótékony érintkezésének dokumentálására földerítem a kolostortemplom kriptájában elhelyezett rendi, egyházi és világi halottak névsorát (X. fejezet). Az utolsó XI. fejezetben kilenc Szombathelyen élt kiváló ferencrendi szerzetest óhajtottam kiemelni és valami szellemi galériában szemléltetni az olvasó számára.

Az adatok bő kiaknázására megvilágításképp felhozhatom például: midőn a szombathelyi ferences könyvtárról esik szó, nemcsak összesített formában beszélek erről, hanem a XVIII. század egyik rendi könyvlistáját a művek szerint fel is sorolom. A rendház levéltáráról nemcsak egyszerűen megállapítom, hogy gazdag volt, hanem oldalakon át XVIIl-féle szakfelosztásban regestum-szerűen az olvasó elé is tárom. A lelkipásztori tevékenységről szóló fejezetben (IV. fejezet) az újabb modem pasztorációnál feltüntetem az egyes atyák évről évre, helységről helységre történő részvételét is. Ugyanígy járok el az íróknál, a ferences gimnáziumi tanároknál, stb. E részletező módszerrel tanulmányozás, nemegyszer kutatás lehetőségét helyezem az olvasó kezébe.

A sokféle lelőhely szerinti anyagot illetően: megemlítem a kolostor Számadáskönyveinek (Libri rationum conventus OFM Sabariensis) mélyebb és részletesebb használatát. Nyolc kötet ilyen Számadáskönyv állt rendelkezésemre 1673- tól 1854-ig. Elmondhatom: ezekben a vonatkozó évekre, évtizedekre és évszázadokra nézve összesűrítve látjuk a kolostor és lakóinak egész történetét, külsőbelső életét és változatát. Az itt közölt mozzanatok, történések: adásvétel, beszerzés, eladás, érkezés-távozás, stb. meleg napjaiban, perceiben, a valóság és a valósítás lázában rögzített bejegyzések nélkül hiányos és vérszegény lett volna a rendház történetének megírása. Még a szerzetesi fegyelem megnyilatkozása is kiszüremkedik a számadási kéziratosokból. Ha példaként vesszük: ádventben, nagyböjtben, de máskor is mennyi sok halat, hüllőt vettek-ettek ezek a szerzetesek, akkor kéznél fekvő a következtetés, mennyire lelkiismeretesen és szigorúan, a mainál hosszabb ideig tartották az egyházi és rendi böjti fegyelmet. De ugyanígy nagy segítséget nyújtottak a művelődési megnyilatkozásokban is. Például, mit adtak ki könyvekre, mikor vették egyik-másik liturgikus fölszerelés valamelyik művészi példányát, vagy például az adatokból nem tudtuk eldönteni: mikor kezdődött a ferencesek által vezetett itteni gimnázium első tanéve. A Számadáskönyv vonatkozó bejegyzése a tanárok első fizetéséről, eldönti az első iskolai év kezdetét, stb., stb.

A rendtagok beléletéből kifolyólag (III. fejezet), főleg a nem egyházi olvasók tájékoztatása végett, utalnom kell az egész könyvön végigvonuló szellemilelki és történetet formáló indítékok lappangó, de folytonos megnyilvánuló jelenlétéről. A tényállás tudniillik a következő: a ferences kolostori közösség az evan14