Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
NEGYEDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek tevékenysége a lelkipásztorkodás, illetve az apostolkodás területén
Ferences plébánia 1930-1950 években A lelkipásztorkodásnak újabb válfaja kínálkozott a szombathelyi ferencesek részére akkor, amidőn 1930-ban Mikes János megyéspüspök plébániát alapított és juttatott részükre. Az intézkedés kezdetben a klastrom lakóiban vegyes érzelmeket keltett. Arra gondoltak ugyanis: hátha ezentúl a városnak csak kis része, ti. plébániájuk hívei ragaszkodnak hozzájuk, holott eladdig az egész város nagy szeretettel csüngött Szent Ferenc fiain. De csakhamar meggyőződhettek arról: ez a feltevésük nem valósult meg. A plébániai hivatal nem csökkentette templomuk látogatóit, s a város többi hívei is nagy és a régi szeretettel vonzódtak irántuk. A plébániai irodába pedig elsősorban azok látogattak a rendi plébánoshoz, vagy káplánhoz, akik gyermekeiket kereszteltették, jegyes oktatásban és esküvőben akartak részesülni; továbbá, akik bérmálkozni akartak, vagy halottaikat óhajtották velük eltemettetni. Mikes János megyéspüspök 1929. január 1-én a helyi sajtóban, a „Vasvármegyében” szózatot intézett szombathelyi híveihez. Ebben kifejti: a lelkek java tette számára szükségessé, hogy az eddig egyetlen plébániát 1930. január 1-vel megossza és újakat állítson fel. Ekkor a ferencesek még nem voltak tervbe véve. Csak szó esett: a domonkosrendiek plébániájáról, továbbá a szőlősi és kámonherényi felállítandó plébániáról, összesen a székesegyházi mellett még háromról. A püspök azonban március hónapban Szendy László teológiai tanár által átüzent, hajlandó a ferenceseknek is plébániát adni. Erre a rendtartományi kormány megbízta P. Molnár Arkangyal provinciális helyettest és teológiai tanárt, hogy a rendi provincia nevében tárgyaljon a püspökkel a plébániai ügyről. 1929. decemberében a püspök úr át is írt, hogy január elsejével a ferencesek plébániája is jogilag föl lesz állítva. A rend részéről átmenetileg és pillanatnyilag a nehézség abban mutatkozott, hogy a számba jöhető emberek: P. Molnár Arkangyal, P. Schirich Bonaventura gvárdián és P. Heidinger Jenő vikárius nem voltak hajlandók elvállalni az új plébánia vezetését. Erre a tartományfőnök (P. Vikárius Viktor) arra kérte a megyéspüspököt: rendűkre nézve halassza el a következő káptalanig, vagyis félévre a rendi plébánia felállítását: Mikes püspök szándékából nem engedett, hanem jelezte, hogy január 1-vel a ferences plébániát egyházjogilag megalkotottnak tekinti és 1930. január 1-én meg is kell kezdenie a plébániai funkciókat: Addig is, amíg a rend nem prezentál neki valakit plébánosul (vicarius actualis), P. Schreirich Bonaventura házfőnököt ruházza föl az összes plébánosi teendők végzésével. Ekkor még a plébánia határai: az Erzsébet-tér bal házsora, Kossuth Lajos utca egészen a Perint-hídig a villamos mellett, úgyszintén a Király utca innenső része a Kisfaludy Sándor utcáig.258 1930. január 1-én a megyéspüspök a Vasvármegye helyi sajtóban kihirdeti az új plébániák felállítását. Harmadik helyen szól a ferencrendiekről: „A ferenc-258 HIST. DOM. 1898-1945 1929. év végén. 130
