Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

NEGYEDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek tevékenysége a lelkipásztorkodás, illetve az apostolkodás területén

keföldi” gondviselője hagy a szőlősi kápolnájára 120 Ft-ot.254 Ide is a francis­­kánusok jártak ki misézni, mivel 1748. január 15-én a kolostor Számadásköny­veinek bevételei között olvassuk: a gondnok átvett a „szőlősi kápolnában” mon­dott szentmisék fejében szőlősi Róka István úrtól 5 Ft 10 dénárt (ami legalább 10 vagy 12 szentmise stipendiumának felel meg). A misézéssel velejárt a prédikáció is. Zanathy Márton zanati lakos végrendeletileg 300 Ft-ot hagyott az egyházak­nak. Ebből 100 Ft-ot a szombathelyi plébánosnak, 100 Ft-ot a döméseknek és 100 Ft-ot a ferenceseknek. Szily János megyéspüspök akként intézkedett a vég­rendeletről 1779. november 22-én, hogy a szombathelyi plébánia 200 Ft fejében - mert a dömések nem mentek bele a püspök intézkedésébe - nagyböjt és húsvét vasárnapján, húsvét és pünkösd hétfőjén misézzenek a zanati templomban a hí­vek részére. A ferencesek pedig a rájuk hagyott 100 Ft után ádvent négy vasár­napján a Szent István első vértanú ünnepén tartsanak istentiszteletet a zanati templomban. De úgy intézkedett a püspök: a plébános és a ferencesek keresztény oktatást is tartsanak úgy a felnőtteknek, mint főleg a gyermekeknek, akik akár a rossz idő, akár a távolság miatt nem tudnának Szombathelyre bejönni istentiszte­letre.255 A Szily-féle egyházlátogatás 1780. május 29-én ezt a rendelkezést újra le­szögezi.256 Az utolsó rendelkezést ide vonatkozólag Szenczy Ferenc szombathelyi püspök tette a Zanathy Ferenc végrendeletre 1855. november 26-án. Mivel ugyanis a hagyaték összegének kamatja devalválódott és a rend megélhetésének egyik fő forrása a szentmisék stipendiuma, azért triennális fakultásnál fogva ak­ként intézkedett a püspök, hogy a Zanathy végrendelet értelmében végzendő öt énekes miséből csak kettőt mondjanak az elhunyt hagyatékozó leikéért, hármat pedig a saját intenciójukra mutathatnak be.257 A püspökök, különösen Szily püs­pök 1779-i intézkedései értelmében a ferencesek pontosan 150 évig (1779-1929) jártak ádvent vasárnapjain és karácsony másnapján Zanatra, hogy ott misézzenek, prédikáljanak és meggyóntassák karácsonyra az ottani híveket. Amidőn Mikes János püspök 1930-ban fölállította az új plébániákat, és Zanat község a domon­kosrendi plébánia leányegyházává vált, megszűnt a ferencesek apostoli működése Zanaton. Az 1929-i és utolsó ádventi istentiszteletek zanati megtartására P. Pichler Emil teol. tanár, P. Rónai György teol. tanár, P. Bakos Gáspát teol. tanár, és P. Takács Ince teol. tanár, jártak ki fölváltva. Az utolsó évtizedekben ka­rácsony éjjelén éjféli szentmisét is mondtak a ferencesek. 254 SZF A helyi káptalan hiteles másolata. 253 SZF Szily János pecsétes leirata. 256 SZILY 1780 112. p. 257 SZF Szenczy Ferenc püspök eredeti pecsétes leirata. 129

Next

/
Thumbnails
Contents