Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

NEGYEDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek tevékenysége a lelkipásztorkodás, illetve az apostolkodás területén

igényeit elégítette ki. Tudjuk, szoros szerzetesi kötelességeik: kórusi ima, istentiszteleti korális ének, egyesületük ellátása lelkiekben, a kolostori templom szentmiséinek, prédikációinak elvégzése, az egyházi és rendi ünnepségek fényes és épületes levezetése, a sok gyóntatás, a rendházban nevelt klerikusok, vagy fiatal atyák iskolai (újoncévi, bölcseleti, teológiai) kiképzése, a rendi és világi személyzet anyagiakban történő ellátása, vagy a falvakba kiszálló atyák és testvérek alamizsnakéregetése, valamint a távolabbi vidékre kiküldött atyák kápláni, vár-, vagy udvari lelkészségének betöltése mellett, ez időben (1726-1748) az itteni plébános mellett is helyt kellett állniuk, és ügyeletet tartaniuk a váratlanul előforduló keresztelések eszközölésére. E 22 évben a szombathelyi plébános külkáplánjai a ferencesek. A plébános akár hosszabb időre is nyugodtan távol maradhatott, mert helyettesekben nem volt hiány. Ebben az időben csak ritkábban (pl. 1727-ben) volt káplánja a plébánosnak. Úgy Békásy Ferenc, mint Déry Ferenc plébánosok kanonokok is voltak,252 így elfoglaltságuk hiteleshelyi, polgári vonatkozásban is nagyobb volt. Ezért, meg a paphiány miatt is Szent Ferenc fiaira nagyobb működési lehetőség kínálkozott a város és a közvetlen környező vidék pasztorációjában.

A nevezett anyakönyv szerint számba vesszük az atyákat, akik a következő helységekből (jobbára filiák) kereszteltek. (...)

A szombathelyi eme ferences anyakönyv bizonyságán kívül azonban a kolostor Számadáskönyveinek bevétel-rovatai elárulják azt is, hogy magán a szombathelyi plébánián is működött egy-egy ferences káplán. (...)

íme így igazolódik, hogy legalább is Déry Ferenc, Kis Dániel és Hajgathó Péter plébánosok alatt kápláni tevékenységet, illetve plébániai aktusokat intéztek el a helybeli ferencesek. Ide vonatkozólag különben a következő székesegyházi anyakönyvek is tanúskodnak a hívek érdekében és a plébánosok segítségeképpen kifejtett ferences működésről. (...)

A leányegyházakban is fungálnak

Hogy azonban nemcsak szentségeket szolgáltattak ki a szombathelyi plébánián, hanem egyéb istentiszteleti tevékenységet is végeztek a plébánia leányegyházaiban kitűnik a következőkből.

A szombathelyi püspöki szentszék (consistorium) 1755. június 10-i ülésén intik P. Garajszky Aurél ferences atyát, hogy Ólad filiába kijárva: ne csak misézzen, hanem keresztény oktatást is tartson. És e pontban tartsa be a főpásztori leirat rendelkezéseit.253 Szőlősben ez időben szintén állott fönn kápolna, amelyet 1748 körül Róka István gr. Erdődy László ottani számtartója építtetett Szent Sebestyén és Szent Rókus tiszteletére. Róka ezt saját kápolnájának nevezi. 1748-i június 20-án keltezett végrendeletében, már mint Batthyány Lajos gr. nádor „sző252 GÉFIN 1929 II. köt. 322-323. p.

253 PROT. CONS. I. köt. 372. p.

128