Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

NEGYEDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek tevékenysége a lelkipásztorkodás, illetve az apostolkodás területén

sek a német szentbeszédek bevezetését templomukba, az esetben a 2. pontja szerint: veszítsék el örökre a magyar prédikációk tarthatását és legyenek felfüggesztve.240 Valószínűleg pár évre ezért szüntette be a püspök a ferenceseknél a magyar prédikációkat.

A német prédikációk körüli vita felajzásában több körülmény közrejátszott. Mindenekelőtt az a tény, hogy a város kicsiny volt. Szily püspök idejében 1780- ban Szombathely lakossága 1952 lelket tesz ki, 30 évvel előbb még kevesebb volt. Ez adott módot arra, hogy mindegyik templom védje a maga látogatóit a lemorzsolódás ellen. A vártemplomot, mint plébániatemplomot az egyházjog is védte a kiüresedéstől. Viszont a domonkosrendiek temploma távolabb esett a várostól, maga Szentmárton község Szily püspök idejében (1780) csak 362 hívővel rendelkezett, 1750 körül még kevesebbel. A ferencesek előnyösebb helyzetben voltak: a város falai alatt feküdt kolostoruk, s oda szívesen özönlött a hívő nép templomukba. 1753-ban, amidőn a városi hatóság kéri a győri püspököt: állítsa vissza a ferencrendiek részére a magyar prédikációkat, egyik megokolás az, mivel azok beszédjeire az összes körülfekvő szomszédos falvakból is a legsűrűbben özönlik a nép. így a városi hatóság nemcsak a szombathelyi polgárság, de a vidék szócsöve is a franciskánusok érdekében. Láttuk, a városiak mellett a vidékiek előszeretete a ferencesek temploma iránt a kéregetésben leli magyarázatát. Most pedig a ferenceseknél új mozzanat lépett elő, hogy súrlódást okozzon a két rend között. Az ti., hogy ebben az időben alakult meg a ferences terciárius, vagy III. rend, amelynek tagjai világiakból sorakoztak föl eme testvérületbe, vagy konfraternitásba - mint akkor nevezték. Pontosan: 1751-ben P. Dominkovits Modeszt provinciális megengedte a szombathelyi terciáriusok fölvételét és 1752-ben megkapta első igazgatóját P. Payer Simeon személyében, 1753-ban pedig megkezdte a rendi istentiszteleteket: szentmisék, oktatások, rendi beöltözések és fogadalmak liturgikus aktusait.241 A szombathelyi terciáriusok német ajkúak. Ugyancsak a franciskánusok vezetése alatt állott a már régebben ugyanitt alakult kordás testvérület. Ennek tagjai itt is és más kétnyelvű városokban is magyar ajkúak voltak és javában tartották ünnepeiket, összejöveteleiket és részt vettek a nekik adott magyar oktatásokon.

Amint a német ajkú terciáriusok 1753-ban véglegesen megalakultak, mert igazgatóját az 1753. május 27-én Boldogasszonyban tartott rendtartományi káptalan megerősítette, ezért a III. rend ünnepein: Szent Ferenc sebhelyeinek napján (szeptember 17.), Kortanai Szent Margitkor (február 22.) német szentbeszédet kaptak, máskor pl. Szent Erzsébetkor (november 19.) stb. csak szentmisén vettek részt. 1756-ban P. Czepics Jeremiás lesz terciárius igazgató. Ő is elkezdte gyakorolni a német nyelvű III. rendi oktatásokat illetve beszédeket. Ez azonban a döntéseknek nagyon szemet szúrt, mert szerintük: ezzel elvonják templomukból a

240 SZP Acta Jauriensia E.

241 PROT. 3T1J ORD.

122