Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

NEGYEDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek tevékenysége a lelkipásztorkodás, illetve az apostolkodás területén

képviselőtestület figyelemmel azokra a kiváló érdemekre, amelyeket a Szent Ferenc rendiek szombathelyi zárdája városunk katholikus vallású lakossága hitéletének fejlesztése érdekében évszázadokon keresztül szerzett”, megadja a kívánt összeget.227 1929-ben a város a rend akkori Brenner János utcai kertje után kivetett csatomajárulék elengedéséhez hozzájárult. Megokolás: „A rendnek a hitélet terén kifejtett munkáját akarjuk a kérelem teljesítésével méltányolni, de figyelemmel voltunk arra is, hogy a rend vagyontalan és így a közteher súlyosan érintené.228 1930-ban a város a ferences kultúrház építésére megszavaz 2.500 Pengőt. A kolostor centenáriuma alkalmából ezt azzal okolja, mivel „Szent Ferenc Rendje az Árpádok korába visszanyúló emberbaráti munkásságával és lelkipásztori áldásos működésével a város történetében maradandó érdemeket szerzett”.229 1940-ben a kolostori templom kifestésére P. Süly Szaléz házfőnök 1.000 Pengőt kér. Az ügy előadója Mészáros Hugó. Az összeget megadják, mert a „a rend a hitélet terén évszázadok óta fejt ki igen érdemes munkát. Ezért a templom belső kifestési költségeiben részt veszünk, mert közérdeknek tartjuk, hogy a templom a hitélethez méltó karban legyen”.230

Mindezek, a város magisztrátusa által tolmácsolt megnyilatkozások megegyeznek abban, hogy a szombathelyi franciskánusok a város hitéletében nagyot alkottak.

Vita a német szónoklat körül

Szily János, az első szombathelyi megyéspüspök Szombathely hivatalos egyházi látogatásában (1780) azt mondja: a várplébánián vasár- és ünnepnap 9 órakor kezdődik az istentisztelet mindig magyar szónoklattal. A ferenceseknél - Szily szerint - a nép nagyobb kényelme végett vasár- és ünnepnap szintén magyar szónoklatnak van helye és pedig húsvéttól Szent Mihály napjáig 7 órakor, Szent Mihálytól húsvétig 1/2 8-kor.231 A domonkosrendieknél nyári hónapokban a 6 órai szentmise után, téli hónapokban a 7 órai szentmise után tartották a magyar szentbeszédet; míg a németek részére a főistentisztelet 10 órakor nagymisével és szentbeszéddel és délután a 4 órai vecsemyével történt.232

Amióta Szombathely városának magyar törzslakossága az 1710-1711 -i pestis alkalmával nagyrészt kiveszett, amint azt az egykorú P. Nagy István plébános írja: ebben a nagy pestisben, amely 1711. febr. 23-ig tartott, „az egész szombathelyi plébániáról több mint 2000 ember pusztult el. Az utolsót 1711. febr. 23-án

227 SZV Jkv. 106. köt. 1926. október 7.

228 SZV Jkv. 109. köt. 1929. október 3., 33-34. p., 235. sz.,

229 SZV Jkv. 110. köt. 1930. szeptember 10., 298. sz.

230 SZV Jkv. 120. köt. 1940. szeptember 6., 30-32. p., 269/940. sz.

231 SZILY 1780. május 29., 112. p.

232 SZALAY 1938 32. p.

120