Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

NEGYEDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek tevékenysége a lelkipásztorkodás, illetve az apostolkodás területén

re vonatkozó összefüggő szöveg a leiratban a következő: a püspök beleegyezik abba, hogy „a rendes szónoklaton kívül, amelyet régi szokás szerint (more ab antiquo) a szombathelyi püspöki vár templomában vasár- és ünnepnap 10 óra körül szoktak tartani, reggeli 8 órakor saját kolostori vagyis a Szeráfi Szent atya rendjének templomában is magyar nyelven a néphez beszédeket tarthassanak”.223 Föltételt is szabott a püspök: ezzel ne sértsék a plébánosi jogokat. Ez pedig háromféle:

a. ) jelentősen ne fogyatkozzék a vártemplom látogatóinak száma,

b. ) kivéve karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor,

c. ) fönntartható a gyakorlat: amint a dömés atyáknál a hónap első vasárnapján, a társulati ájtatosság alkalmából magyarul prédikálnak, a plébánia templomban elmarad a prédikáció, éppúgy a ferenceseknél újhold vasárnapokon, amidőn a testvérület (kordaviselők) tartja ájtatosságát, a plébánia templomban elmaradnak a szónoklatok (omitti possint et omittantur).

Mondanunk sem kell: ebbeli kötelességeiket maradéktalanul és szent ügybuzgósággal töltötték be. Szombathely népét, hívő polgárságát régtől fogva nemcsak a saját templomukban, hanem a vártemplomban is táplálták az evangélium szent igazságaival. Saját templomukban a Szent Ferenc kordaviselői konffatemitásának hirdették a krisztusi és a rendi üdvös igéket már a XVIII. századtól fogva. De már ezekből is látható, hogy a ferences áldozópap a szónoklatok terén is „a nap terhét viselte”. Különben is másutt is: Veszprémben, Győrött, később Székesfehérvárott is ők a székesegyház szónokai, és íme Szombathelyen is rájuk várt ez a szép kötelesség.

A város elismerő szavai

Nem hagyhatjuk el a föntiek kiegészítéséül azokat a méltányos szavakat, amelyeket magának a városnak elöljárósága hivatalosan a ferencesek érdemeinek szentelt lelki munkájuk kidomborításaképpen hangoztat. Pl. mikor a kolostor 1827-ben, 1829-ben, 1845-ben, 1873-ban a várostól épületeik javítására, 1873-ban takaréktűzhelyük megépítésére téglát kér, a város megadja „csak azon okbul is mivel városiaknak a Tisztelendő convent Lelkipásztori kész szolgálattyokért a’ kért egyenes és 100 görbe” zsindelyt megszavazza.224 Tovább olvassuk: „minthogy a’ tiszt. Convent a’ városi közönségnek igen nagy Lelkű szolgálatokat” tesz,225 azért kérelmüket teljesíti a város. Majd ismét: „A fentisztelt Szerzetnek egész városi községünk iránti szolgálatainak méltánylatinak méltánylatából a’ kívánt

2.000 faltégla díjmentesen kiadatni” rendeltetik.226 1926-ban a kolostor a templom megújítására 20.000.000, azaz húszmillió koronát kér. A város felelete: „A

224 SZV Jkv. 66. köt. (1827-1828) 98. p. 53. sz.

225 SZV Jkv. 68. köt. (1829-1830) 185. p.

226 SZV Jkv. 84. köt. (1845-1846) 263. p.

119