Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
HARMADIK FEJEZET Elet és fegyelem a szombathelyi ferences kolostorban
és 1803-i határozatok: ekkor a tavak és folyók annyira befagynak, hogy megterhelt lovak és szekerek is rendes útnak használják. II. József után egyéb ruházati és felszerelési cikkekről is hallunk. így már az 1803-i határozatok szólnak a zsebkendőkről és törülközőkről. Az említett szabványkönyv előírja ezekről: a közösből hetenként olyan szerzetes pap, aki gyóntathat, három zsebkendőt kaphasson, a többiek pedig kettőt. Az 1659-i rendtartományi szabványkönyv nem tesz ilyen különbséget a papok között. Berhét (alsónadrág), törülközőt és zsebkendőt szombatonként, ebéd után osztják ki a rendtagok között. Szombathelyi viszonylatban abból az időből, amikor 1771 után 25 évig gimnáziumot is vezettek, olvasunk a Számadáskönyvekben egy-egy zsebóráról a tanárok számára, az ágy melletti függönyről, sőt tubákos szelencéről is, amióta a dohányport élvezeti cikk gyanánt az orrba felszippantották. Az meg csak természetes, hogy rózsafüzérről olvasunk, amelyet a rendiek, már a középkor végétől hordoztak, s amely a korda bal oldaláról függött le a habitusra. A szombathelyi kolostor kéregetési területe -A járások - Alamizsnaszedés Assisi Szent Ferenc, rendjének alapításakor olyan szerzetre gondolt, amely a régebbi rendek - bencések, ciszterciták, premontreiek, baziliták — intézményével szemben (amelyeknek közös birtoka lehetett), a szegénység fogadalmára, mint fő alapra helyezi a súlyt, mivel az ő rendje még a közösben sem birtokolhatott. Tette ezt azért, hogy a XIII. század nagy anyagiasságával és társadalma egyes árnyalatainak nagy jólét-hajhászásával szemben, az anyagi javaktól független és a gazdagság keresésétől mentes, és az evangéliumi tanácsokban, főleg a szent szegénységben gyökerező közösséget létesítsen. Méltán írja róla P. Agostino Gemmeli: A lényeges és inkább közös, mint egyéni szegénység fogalmával, Szent Ferenc jelentősen elszakadt a monachusoktól, a régi szerzetességtől is, amely megengedte a közös vagyont. Szent Ferenc ily bámulatra méltóan annak életét utánozza, akinek nem volt még egy kődarabja sem, hova fejét lehajtsa.208 Szent Ferenc szerint az életre szükséges élelmet és ruházkodást munkával kell megszerezni. Regulája 5. fejezetében mondja: A munkabért illetőleg... maguk és rendtársaik részére, a testre nézve szükségeseket elfogadhatják ezüst vagy pénz kivételével, és ezt alázatosan tegyék, mint az Isten szolgáihoz, és a szentséges szegénység követőihez illik.209 Itt munka alatt egyformán érti, úgy a kézi vagy a testi munkát, mint a szellemi (tudomány művelése, művészetek ápolása, írói működés, tanítás) és a lelki munkálkodást (lelkipásztorkodás, szemlélődés, imádság, önmegtagadás). Ez utóbbi kettő akárhányszor testi fáradalommal is össze van kapcsolva (beteglátogatás, gyóntatás, misszióskodás). Ha azonban munkájuk 208 TAKÁCS 1929 86-87. p. 209 GEMELL1-TAKÁCS 1933 30. p. 107
