Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

12. A városi iskolázás

Porkolabia, Nagy Mihály adót meszet, téglát az Varból ezen fatensnek, hogy az kemeniet magassabra emeltette, deszkát es egieb épülethez való Instrumentumokat is az Varból attak". Feltűnő, hogy a szombathelyi iskolamesterek a XVI-XVII. században legtöbbnyire horvát nevűek,51 sőt horvát származásúak,52 bár egyszer kiemeli az oklevél, hogy "natione Hungarus".53 A tanulók java részben helybeliek voltak, a vidékiek szállást fogadtak.54 Addig jártak iskolába, amíg el nem végezték, mint pl. Benedek pap, a jáki apát káplánja, aki - 1510 körül - 5 évig járt a szombathelyi iskolába.55 A XVII. század legvégén is három osztálya volt az iskolának, az elsőben az ábécét tanították, a másodikban a nagyobb parvisták voltak, a legfelsőbb osztályba meg a "construentes", mondattant tanultak.56 Akinek felsőbb végzettsége volt, diáknak, latinosán literatusnak nevezték. Ilyen a XVI. században nem sok akadt,57 a XVII. század első felében erősen megszaporodtak. A század végén már szükségét érezték a tanult, iskolázott embernek. Erre vall, hogy mivel az általános elszegényedés egyre kevesebbnek engedte meg, hogy iskoláztassa gyermekét, Birhám kövesdi plébános szülővárosára 3.500 forintos alapítványt hagyott "hazafiui szeretetből és istenes szándékból",58 taníttatni érdemes - tehetséges - gyermekek, fiúk neveltetésének költségeire. Úgy képzelte, alapítványa kamataiból 4 fiút fog a város iskoláztatni tudni. A város elfogadta az alapítványt, átok terhe alatt kötelezte magát, hogy másra nem fordítja,59 azonban lelkiismeretlen kezelés miatt az alapítvány hamarosan 3.105 forintra zsugorodott össze.60 Eleinte az alapítványt a város jegyzője kezelte.61 Már 1701-ben bizalmatlankodott a város: elszámolást követelt a Birhám alapról is,62 1707- ben a jegyző egy kölcsönkihelyezését kifogásolta a tanács,63 1711-ben pedig elhatározták, hogy az alapítványnak külön kezelője legyen, magyar neve 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 Branchych, Pogledych, Stuparics, Kállovics, Kunics. Pl. Pogledych végrendelkezik birtokáról, mely Turopoljén, "in possessione Korilowcz" volt VKH. Prot. 1616. n. 31. Kunics Ferenc mesterről mondja a SZP. Kazó visitatio. (1698). 1613. VKH. Litt. Instr. f. 40. n. 5. (n. Székely György aXVI. sz. közepén). 1566. VKH. Prot. 1566. n. 1. 1698. "Scholae magister ab oppidanis nihil habet, in parata pecunia, sed solum a pueris, scholam frequentantibus et quidem ab aphabetum discentibus anhariatim d. 25., a maioribus parvistis d. 30., a construentibus d. 40.". SZP. Kazó visitatio. Az 1565. Urbárium 3 Litteratust és 3 deákot sorol fel (207 családból) SZP. Herzán másolatok közt.; 1577/1578. Urbárium 5 Litteratust említ (200 családból) SZP. Herzán másolatok és 1592. Urbárium 2 deákot és 3 Litteratust említ 196 családból. GYP. Capsa Y. f. XII. n. 1. SZV. For. XIV. Acta fundationis Birhám n. 1. VKH. Vegyes, f. 59. n. 2. "ex iusto eiusdem Capitalis interessé interteneantur, neque in alium profanum usum conventatur" és "sub anathemate" kötelezze magát megtartására a város. SZV. Acta fundationis Birhám n. 1.; 1749-ben is 100 frt veszteség érte az alapot, mert egy soproni polgár nem tudta visszafizetni a tartozását. SZV. Prot. 1749/55. 5. Csákány Mihály és Cser György. SZV. Prot. 1700/07. 46. VKH. Min. Inexp. Kifogásolta a város, hogy Sayber Tóbiás soproni polgár a Birhám alapból 200 frt kölcsönt kapott. 326

Next

/
Thumbnails
Contents