Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
12. A városi iskolázás
Ez az iskola azonban hamarosan leégett, a püspök újra megépítette, utóda Püsky püspök pedig zsindelyeztette, kemencét rakott bele, kertjét fonatta, kéményét magasabbra emeltette, és "deszkát és egyéb épülethez való Instrumentumokat is az várból attak".46 Amint Draskovics György lett a püspök, szabadulni igyekezett azoktól a terhektől, melyek Szombathelyen a templom, plébánia és iskolaépület fenntartásával kapcsolatban reá hámltak. Már 1635-ben igyekezett szabadulni az iskolafenntartástól.47 1665-ben pedig perre került a sor a város és a püspök között.48 Érdekei védelmére a város két inquisitiót kért. Az egyiket 1665-ben a vasvári káptalan végezte,49 a másikat 1667-ben a veszprémi káptalan az országbíró parancsára.50 Az elsőben n. Laky György Vas vármegye esküdtje azt vallotta, hogy "soha sem tudgia, hogy a Szombathely Város, sem az Plébános hazat, sem az Oskola hazatt sohais épetette volna, de arra emlékezik ezen fatens, hogy Thoszeghy Tisztarto Mihály idejeben es Bokor Geörgy Tisztartosagaban az Varboll hordattak sindölt es úgy sindölöztek megh az Oskolahazatt, de annak elötteö való üdökben nem emlékezik reaja, hogy Plébániái ház lett volna az Varoson". A többi tanú: Szabó István oladi jobbágy, Orbán Márton oladi nemes, Foky Gergely szőllősi jobbágy, Ihász István toronyi jobbágy, n. Cser Mátyás, n. Náray Mihály és Kerekes Péter - mindhárman nárai lakosok - ugyanígy tudták. N. Szántó Tamás söptei lakos azt vallotta, hogy "az Oskolahazat, úgy emlékezik, ...hogy az Város épetette volna, de nem tudgia bizoniosan". Nemes Csuthy István Vas vármegye esküdtje vallomásában elmondja, hogy "a midőn Boldogh emlekezeteő Püskhy Janos, akkorbelj Püspök Uramat eö Nghat szolgálván porkolábul eőmaga is ezen fatens épetette az Oskolahazot az Varbul sindelliel es kemenczet rakatott az Oskola hazban". Az 1667-iki inquisitiokor két tanút hallgattak ki; mindegyik szombathelyi iskolamester volt egy időben. Az egyik n. Vajda Miklós azt vallotta, hogy "ezen fatens szombathelyi Oskolamester" volt és "tudgya nilvan, Enyedi János es Vármegye hazai közöt volt egy puszta hely, Várhoz való, az melliett megh vevén száz forinton néhai Gergely Kovács nevő ember, az mely helyt néhai Draskovics Geörgy ackorbeli Püspök Uram elvonyvan megh nevezet Kovács Gergelytül, ott Oskola házot épittettet maga Jobbagyival es költségével, az mely ház csakhamar el égvén, ismeg uiobban Püspök Uram építette megh". A másik tanú, n. Szentimrei Miklós "ott való Oskolamester leven" tudja, hogy "maga néhai Püski János, akkorbeli Püspök az Oskolát sindelieztette es az mi híja volt, építette, kertiét foniatta. Ez mostani Püspök Uram eő Nagha 46 1667. SZV. For. II. f. 6. n. 155. 1635. nov. 21. A város azt határozta: a vámot a püspök akárkinek adja, nincs közük hozzá, de az iskolamestert illetőleg az előző végzéshez tartják magukat. SZV. Prot. 1631/36. 384. 8 1665. aug. 17. Nagy Mihály szhelyi vámagy püspöke nevében tiltakozik a vasvári káptalan előtt, mert "tametsi... dominus Episcopus Jauriensis, temarys ad minimum vicibus ratione et praetxtu aedificationis, restaurationis et meliorationis Domus Parochialis et Scolarie oppidi Sabariensis judicem, iuratos cives consequenterque totam commuintatem eiusdem oppidi Sabariensis suo modo et ordine... admoneri fecisset” a város részéről az idézésre senki sem jelent meg, sőt kijelentették, hogy azok javításához semmi közük nincsen. VKH. Prot. 1665. n. 47. 49 1665. szept. 6. SZV. For. II. f. 5. n. 84. 50 1667. jún. 28. SZV. For. II. f. 6. n. 155. 325
