Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
8. A város közigazgatása
Nem csoda tehát, hogy a nárai nemesek egyre panaszkodnak, hogy a szombathelyi cívisek az ő erdeiket egyre foglalják.145 A Hegy alját - lábát - rétek vették körül, melyek természetesen szőlőérés idején tilosak voltak, vagyis legeltetni nem volt szabad rajtuk.146 A Hegy szervezete legalább is a XIV. századra nyúlik vissza. Első hegymesterét 1409-ből ismerjük. Jelentősége a város életében a szőlők pusztulásával együtt csökkent, de a XX. századig fennmaradt a hegymesteri intézmény. A Hegy élén a hegymester (fohegymester) állott. "Szent György nap után való hétfon conventálván az egész váras, egybe gyűlvén az régi szokás szerint" választották a Hegymestert is.147 Megbízatása egy évre szólott, de egymásután többször is megválasztható volt. Helyettesét - a vicehegymestert -, segédeit - fihegymestereket - maga választotta.148 Ez utóbbiak száma 3-5 szokott lenni.149 Utóbb szőlőpásztorok őrizték a hegyet.150 A hegymester volt a Hegy közigazgatásának vezetője, de bírói hatalmat is gyakorolt. A hegy gyűlését vagy a fohegymester házánál151 tartották, vagy a városházánál.152 A Hegykönyvet a város jegyzője vezette. Ha a hegymester személyesen nem jelenhetett meg, maga bízta meg helyettesítésével a város bíráját vagy valamelyik tanácsurat,153 ha nem tette, a hegy népe bízott meg valakit helyettesítésével. Ez volt a substitutus hegymester.154 Ha a jegyző volt távol vagy érdekelt volt (pl. mint vevő), a substitutus jegyző helyettesítette.155 A fíhegymesterek a fohegymester utasítása szerint jártak el. 145 1598. júl. 21. VKH. Prot. I. n. 111. 146, pl. 1688. ápr. 4. "Item végheztetett, hogy mastantul fogvast senki sörtésmarhát az Hegiben ne őriztesse..." SZV. Prot. 1686/89.244.; 1686. júl. 21. "Statutum est: tilos a marhajárás a Hegyben a Külső hegytől a Császtóig és Mézes tóig, a szőlők körül a belső és külső dűlők". SZV. Prot. 1680/89. 32. SZV. Prot. 1640/44. 321. (1643), tehát ápr. 24. és máj. 1. között, hétfőn.; 1657. a hegymester, a Communitas, a bíró és a tanácsosok közösen választják. SZV. Prot. 1654/58. 355. * Q Az 1626/27 évi Prot. jegyzi meg. ^ 1609-ben 3, 1611-ben 4 fíhegymester van, 1628-ban 5, 1692. ápr. 14. jelen voltak többen "és a négy fy hegimester". SZV. Hk. 1691/92. 71. és 1695. szept. 22. Jelen vannak "fihegimesterek mind a négyen". SZV. Hk. 1695/96. 113. 1716. júl. 31. Kőeső esett. Ezért a 4 szőlő pásztorból csak 2 maradt meg, azok is fél fizetésen. SZV. Prot. 1716/18. 13. *** 1616. okt. 25. Gyűlés volt a hegymester házánál. SZV. Hk. I. 11.; 1687-ben egy szőlő pörben bíráskodott a főhegymester saját házában, a város bírája és a tanácsurak jelenlétében. SZV. Hk. 1685/87. 27.; 1686. dec. 12-én Virágos főhegymester házánál bíráskodtak. SZV. Hk. 1685/87. 19. 1687. febr. 19. "Melly vallás volt az Városházánál" hegymester uram előtt. SZV. Hk. 1685/87. 153 19' 1690. nov. 12. Mikor Kerkápoli Ferenc főhegymester vett szőlőt, írják: "Melly vallás volt Kerkápoli István uram, mint substitutum főhegy mester előtt". SZV. Hk. 1690/91. 55. 1694. márc. 20. "Mely valláskor Illés Szabó Mihály főhegymester uram ielen nem leven a hazatul el menven, nem substitualt senkit, a vallas pedigh mostaniul el nem múlhatott, mivel a vallo fél távol lakván ide nem jöhetne mindenkor, ezekre nézve Tanács uraim s az Hegynépe edgiütt fő Bíró Csákány Mihály uramat substitualvan főhegymestemek, eö kgme előtt volt a vallás". SZV. Hk. 1693/94. 85. 1695. febr. 18. "Cser Giörgi notarius ielen nem leven, volt substitutus notarius Kerkápoli István". SZV. Hk. 1694/95. 101. 249
