Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

6. A város jogi helyzete

Első szabadságlevele igen hasonló lehetett a körmendihez3, mely eszerint:

1. nem neveznek ki idegent bírájukká, hanem ők maguk választják bírájukat,

2. ez bíráskodik felettük "in omnibus causis autoritate regia",

3. aki 60 frisachinál többet lopott, akasszák fel,

4. aki embert öl, fejét veszti; a kezet-kezért; a házra törés 10 márka bírsággal

jár,

5. háború esetén, ha a király hadbaszáll, minden 15 ház ad egy páncélost, 2 lóval, aki a királyi zászló alatt harcol,

6. kereskedőik vámmentesek Zala és Vas megyében,

7. aki örökös nélkül hal el, vagyonát az egyháznak vagy rokonainak adhatja,

8. a háborús időben - a köztük járó német kereskedők - bántatlanul ott maradhatnak a békéig,

9. földet ad nekik használatra.

Előző szabadságlevelében tehát ezekben a pontokban a városra más állott. Bizonyára kevesebbet fizettek, és bizonyos, hogy boraik kimérése rájuk kevésbé volt kedvező. Bizonyos, hogy bíráskodásukba is - a három rendkívüli eseten kívül is - beleszólt a földesúr tisztje.

Hogy előző kiváltságlevele mikor kelt? Legvalószínűbb, hogy akkor, amikor IV. Béla oly bőkezűen alapította és kiváltságolta a városokat: 1238- 1269 között.

Mivel pedig a szombathelyi hospesek már 1264-ben birtokában vannak az egykori várföldnek, földet pedig szabadságlevéllel együtt szoktak kapni az új városok, valószínűleg még 1264-ben kapták első kiváltságaikat.*

Szombathely privilégiumait - az első valószínűleg még XIII. századi eredetű - püspök földesurától kapta, városjogát - azt amelyik neki tetszett - magának kellett megszereznie.

Mivel egy XVI. század második feléből származó adatunk szerint bizonyos vitás esetben Soprontól kért döntést (1573-ban Sopron döntésére bíz egy ház felől folyt pert), és már a XV. században ahhoz a városcsoporthoz tartozott, melynek - a közös szokásjog és egymás kölcsönös támogatása volt a célja - és amelynek vezető városa Sopron volt. Bizonyos tehát, hogy a soproni joggal éltek.

Sopron a budai4 joggal élt (egy győri író a székesfehérvári jogot tulajdonítja neki), Szombathely. Kőszeg, stb. mint fiók- vagy leányvárosok is azzal éltek.

"A kisebb városok, amelyek nem voltak elég jelentősek ahhoz, hogy egyenesen a királyhoz fordulhasanak panaszaikkal és amelyek jogaikat egy másik várostól, az anyavárostól kapták, nehezebb jogi kérdésben ehhez az anyavároshoz fordultak tanácsért és pereiket is ide fellebbezték" (pl. Kőszeg a soproni bíróság elé).5

Különösen súlyos esetben egy város szövetség bíráskodását vették igénybe. Ennek a városszövetségnek első nyomával 1451-ben találkozunk. Ekkor a városcsoport hat városból állott: Sopron, Kőszeg, Csepreg, Rohonc, Szombathely és Sziget (bizonnyal Sársziget) városból. Alapja: közös szokásjog

3 HO 1876.42.

4 SZENTPÉTERY1934.

5 SZENTPÉTERY 1934. 28. 1. j.

212