Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

6. A város jogi helyzete

Zombathel-t, de egy szóval se mondja, hogy az ő hospesei - tehát nyilván a püspökéi voltak.*

1276-ban már villa episcopalis a neve, vagyis püspöki falunak mondják, s a század végén, 1298-ban akkora község már, hogy három papja van.

1301-ben említik egy hospesét, aki német.

1300-1302-ből már bíráját (villicusát) is ismerjük. Ez épúgy lehetne falunagy, mint a város bírája, mert a XIII. században még sokszor a városnak és a bírájának neve: villa, villicus.

Mikor kapta városiprivilégiumát és kitől, (király, püspök) nem tudjuk, de hogy már város volt - vagyis meg voltak ehhez szükséges szabadságai -, bizonyos, mert 1318-ban már földesura is oppidumnak nevezi.

Ebből következik, hogy 1407-ből ismert, sokszor átírt és megerősített privilégiumát megelőzőleg is volt valami szabadságlevele.

Mivel a város szabadságlevele nem maradt meg, kiváltságai méretére csak a korabeli privilégiumokból következtethetünk.

De kell is következtetnünk, mert 1407-i szabadságlevele, melyet a város igen sokszor megerősíttetett - királyokkal, püspökökkel - csak - egy előző privilégiumának - javítása és bővítése, vagy inkább módosítása.

Ti. csak annyit tartalmaz, hogy

1. ezentúl évi 200 aranyforint adót fizet, földesurának,

2. a polgárok minden rendkívüli adó (census) "köznéven stheuer", taksa és collectatól mentesek lesznek,

3. hogy felettük - lopás, rablás és gyilkosság kivételével - a maguk bírája ítél. A felsorolt három esetben a várparancsnokai ítélnek, övék a bírság kétharmad része is.

4. "minthogy városunk polgárainak eddig a püspöki bormérések miatt voltak a legtöbb nehezményeik" megengedi, hogy a püspöki borokon kívül saját boraikat is "minden időben szabadon" mérhessék.

Szombathely 1407. privilégiuma:

1. Évi 200 a forintot fizetnek, de minden rendkívüli adótól (census, köznéven "stheuer") mentesek.

2. Maguk bíráskodnak, kivéve: gyilkosság, lopás és rablás esetét (akkor a várparancsnok ítél és a bírság 2/3-a az övé). Más vétségben a várparancsnok se el nem foghatja, se nem ítélhet felette.

3. Bormérési jog: "minden időben szabadon mérhetik", "minthogy városunk polgárainak eddig a püspöki bormérések miatt voltak legtöbb nehezményeik".

Ez egy régibb privilégiumnak csak módosítása, hisz a leglényegesebb jogokról nem is szól. így:

1. bíróválasztás joga,

2. bíráskodás joga,

3. háború esetén (a gyakorlat mutatja, hogy tartoztak a győri püspökkel hadbavonulni!),

4. hol és merre vámmentesek (pedig volt ilyen is),

5. végrendelkezési jog - bár más...,

211