Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

1. A város területe

akikből mind több és több ül a senatusban és a bírói székben. Sőt van olyan birója is, aki egyidejűleg a megyében is főbíró.

Ennyi változás (török, nemesség) közt megőrzi a város a vallási egységét: katolikus marad, se protestánst, se zsidót a XVIII. századig be nem fogad.

A XVI. században egyre másra alakulnak a céhek, a fellendülésnek hirtelen véget vet Bocskai és Bethlen hadjárata. Azontúl a város egyre veszít jelentőségéből, pusztítja tűz és égetők, kuruc és labanc, végre teljesen tönkre teszi az 1710-[...] tartó pestis, mely lakosságából [...] ragad el.

A XVI-XVII. század elején - bármennyire panaszkodnak és kapálóznak ellene - a várnagy rászorítja őket a várőrzésre (kb. 1620-ig), a püspök földesurak egyszer a város bormérését, másszor borfúvarozási terheit igyekeznek emelni, majd a török háborúk miatt a külső várba került plébániájától fosztják meg, amely a vasvári káptalan kezére kerül, majd az új szentmártoni plébániát templomostul elajándékozza a domonkosoknak, ekkor a plébánia felszerelése is odavész.

1700 körül a - város állítása és egyetlen erre vonatkozó adatunk tanúsága szerint - talán visszaélés formájában létrejött papválasztási jogát is elveszti; erélyes püspökei ellen nem egyszer az országgyűléstől kér és nem hiába segítséget. Szily püspök még régi - egyetlen fennmaradt köve szerint még román stílusú - plébániatemplomukat is lehordatja, minden könyörgésük dacára.

De ha a Bocskay-Bethlen hadjárat a város anyagi helyzetét tette egyszer s mindenkorra tönkre, a mindinkább beszivárgó vend és horvát elem mellett a pestis elvitte ősi, magyar polgárságát.

Nem maradt kőműves, lakatos, stb., úgy hogy egy időben még remekléstől is eltekintettek a nagy iparoshiány miatt. Aki pedig jött: német, török..., a század második felében 1-2 olasz és görög is. A század végén már a tanács rendeletekkel kénytelen védekezni ellenük: tartoznak magyart is felvenni inasnak, legénynek, a XIX. század elején pedig eltiltja a német cégtáblák használatát.

A XVIII. század végére lehordják a város falait, lebontják a várat és a régi püspöki palotát, templomot is, helyébe egységes nagyszabású tervek alapján épül a nagytemplom, püspöki palota és szeminárium, a szembelevő kanonoki ház, mind Szombathely első, legnagyobb püspöke Szily János alkotása.

Utódai közül az olasz Herzan bíboros - a velencei conclave stb. császári megbízottja, a kegyvesztett diplomata - olasz szokásokat igyekszik meghonosítani, szép könyveket halmoz fel, de vele meg is szűnik az olasz alkotó püspökök sora.

A XIX. század második fele óta a püspökök már csak szombathelyi lakosok, de nem a város földesurai.

12