Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

1. A város területe

A város topográfiája

Szombathely közvetlen környéke tele volt a legkülönbözőbb fajta királyi népekkel.2 A tatárjárás után, a nagy telepítési láz idején Szombathely környékén is mindenféle hospesek, többnyire német vendégek tűnnek fel.* így magán Szombathelyen is, már 1264 előtt.3 Ezeknek a szombathelyi püspöki hospeseknek kevés földjük volt, ezért adta nekik a király a mosoni vár egykori Kál földjének egyik felét, a mai Karicsát.4 Másik felét egy Lippold nevű mosoni német polgár kapta meg.5 Ez a Kál Szombathely és Perint közt feküdt.6

Szombathely a XIII. század elején igen kis falu volt, csupán a mai püspöki palota, székesegyház, megye és városháza környéke volt beépítve. Lakosai a vár alatt, váralján élő cívisek és hospesek voltak.

1354-ben Szombathely már város volt, de még akkor sem volt nagyobb beépített területe, mint az előbbieken kívül a Piarcz vagyis a főtér nyugati fele, hiszen a főtéri kútfői keletre Bányafölde, délre meg Szőkefölde, két allodium (nemesi birtok) határolta. De egynél több utcájának kellett lennie, mert ha csak egy utcája lett volna, nem lett volna értelme azt Gyöngyös utcának nevezni.7

Püspöki residentiáját, mely a város nyugati szélén állott, már a XV. század második felében külső vár vette körül, melynek várnagyait8 1377 óta ismerjük. Háborús időben két várnagya is volt egyszerre.9

2

3

4

5

6 7

8

9

Szőllős (1332) "posessio udvomicomm" (GALGÓCZ. lad. 50. f. 1. n. 3.); Sork (1272) "jobbagiones Castriferrei" (HO 1865. 56.); Ablánc (1255) "terra tubicinariorura" (HO 1865. 30.); Vép (1217) "villa Udvomicorum" (AUO 1867. 384.); Körmend (1238) "terra populorum regis" (AUO 1869. 62.); Balozsaj (1275) "terra custodum silvamm" (HO 1891. 176.); Batthyán (1273) "terra buchariorura regis" (FEJÉR 1835. 72.); Borozd (1237) "udvomici de villa B." (AUO 1861. 73.); 1244. Szöllősön udvamokok (MNM. Törzsanyag.); Ovad "jobbagiones castri" (1263) (CSÁNKI1894. 781.); Kaál "custodes silve C. Moson" (1264) (AUO 1870. 89.).

Hospesek vannak: Körmenden (1244) "hospites regis" (HO 1876. 42.); Vasváron (1279) "hospites regis" (HO 1873. 61.); Ikerváron (1358) "hospites seu jobbagiones regales" (HO 1866. 173.); Kőszegen (1353) (HO 1865. 210.); Sárváron (1328) (OL. Dl. 6.658.); Vépen (1377) (OL. Dl. 6.462.); Hegyfalun (1368) (MNM. Törzsanyag.); Csepregen (1395) (HÁZI 1921. 247.); Alberen (1291) (CSÁNKI 1894. 732.); Vépen (1377) "villicus et 12 iurati de Veph et cives seu hospites de eadem (OL. Dl. 6.462.); stb.

AUO 1870. 89. (1264).

A XVI. században feltűnik egy karicsai Czygány család is, mely azonban akkor már nem birtokos Karicsában.

"medietatem terre custodum silve eiusdem Castri Moson, Kaal nominate, existentis inter villam hospitum de Zombathel et dictam villam Perin". AUO 1870. 89.

A Gyöngyös utcát először 1354-ben találjuk említve (OL. Rumy cs. It LX. n. 211., kiadva: AO 1891. 171.) "in piatea Giungus Ulcha". Aztán 1360-ban "in vico Gywngyes wcza" (OL. Békássy cs. lt. 1549. aug. 20., átiratban: KÖRMEND. Maioratus. Szőkefölde lad. 10. n. 1. (1360); 1610. SZV. Prot 1609/12. 213.

Első ismert várnagya: mgr. Michael ftlius Nicolai Trepk. (OL. Dl. 6.400.).

Pl. 1445. febr. 1. "bayd Burkchgroffenund hauptlewtzu Steinamanger". HÁZI 1924. 251.

13