Géfin Gyula: A romkert feltárása (1938-1943) - Acta Savariensia 6. (Szombathely, 1992)

A szemináriumi és püspöki kerti ásatások története (Géfin Gyula)

közül, hisz a testvérnek tekinthető aquileai őskeresztény szentély-komplexumnál a falak csak márványt utánzó festéssel vannak díszítve. Mozaik-padlójának még a régi nagy mozaikművészetre emlékeztető tökéletessége is egyenesen meglepő. Motívumaiban teljesen megegyezik a legkorábbi aquileai bazilika mozaik-padlójának motívumaival, azokat azonban rajzának tökéletességével, valamint színezésének nagy és széles skálájával felülmúlja.

A savariai mozaik-padló és azon keresztül a második, már kibővített bazilika korának meghatározása szempontjából eredeti felfogásunkat teljesen beigazolták az Adria északi partvidékén újabban feltárt ásatások, illetve kiszabadítások eredményei. A mozaik stílus sajátosságai szerint bazilikánk időbelileg az aquileai első, és tüzetesen most megvizsgált, de irodalomban még nem publikált második aquileai bazilika kora közé helyezendő. Az első aquileai bazilika azonnal a 313-as constantinusi edictum után épült. A mi mozaikunkkal még szintén stílus egyenlőséget mutató, kibővített aquileai bazilikát annak kiváló feltárója Giovanni Battista Brusin a IV. század második felében, legkésőbb annak vége felé készültnek tartja. E két bazilika építésének kora közé esik a mi - mondhatjuk - szintén második bazilikánk keletkezésének ideje. Ez az idő azonban feltétlenül közelebb esik a IV. század elejéhez, mint végéhez. Annál inkább állíthatjuk ezt, mert a csak legújabban feltárt és még egyáltalán nem ismertetett parenzoi legkorábbi, Szent Maurusszal kapcsolatos bazilika, vagy teremtemplom mozaikpadlója, melynek keletkezési ideje a III. század végére esik, már szinte feltűnő stílus és motívumegyezéseket mutat a savariai mozaik-padlóval. Mindezekhez kapcsolódik még az a kétségbe nem vonható adat, hogy bazilikánk a IV. század legelején Savariában vértanú halált halt Szent Quirinussal van kapcsolatban - minden valószínűség szerint éppen az ő tiszteletére nagyobbították meg a régebbi bazilikát és látták el díszes mozaik-padlóval és márvány burkolattal. Hiszen a Szent Quirinus-passio szavai szerint itt helyezték el a szentnek testét, s a hely kimondottan zarándok hely volt.

66