Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

és Anonymus egyezéseinek, ” messzire visszanyúló forrásait s akinek eredményei élénk világot vetnek ezen krónikák megbízhatatlanságára, Kézai fenti megállapítását párhuzamba állítja Sulpicius Severus életrajzi adatával: ,,Igitur Martinus Sabaria Pannoniarum oppido oriundus fuit, sed intra Italiam Ticini altus est.“ Levonva ebből a következtetést, Eckhardt szerint „Macrinus tehát azért született Sabariában, mert Martinus is ott született, mind a kettő Sabaria oriundus; longobárd meg azért lett, mert Szent Mártont is Lombardia fővárosában nevelték (Ticinum-Pavia) ‘‘.60

Továbbiakban Eckhardt egy „újabban felfedezett, 1308 táján keletkezett keleteurópai útleírás" szövegét idézi, „amelyben Sulpicius Severus kezdőmondatát közvetlenül a hun történet előtt idézik." Mindebből azt szűri le, hogy „Kézai a Szent Mártonra vonatkozó adatot beleillesztette a történeti folyamatba és más forrásaival egyeztetve a Sabariából származott Martínust, megtette Pannónia és a többi tartományok helytartójává, kinek katonai foglalkozását különben is minden legenda említi."61

Hogy milyen tág teret engedtek az események, helyek, személyek össze-visszacserélésének. keverésének e krónikások, arra jellemző Kézainak ugyancsak Eckhardt Sándor által idézett helye, amely szerint „Sabaria verő habitata fuerat Longobardis, in qua erat generalis Schola orbis terrae nationi (?), Poetarum musis, et dogmatibus philosophicis elucenter illustrata, Idolorumque erroribus diversis mancipata.“62 Már Sebestyén Gyula e helyet a páviai, ticínumi főiskolának a Kézai idejében működő pannonhegyi híres iskolával való összekeverésével magyarázta.63 Eckhardt

r-9 I. h. 32.

no I. h. 34.

61 I. h. 35.

62 I. h. 36.

63 Eckhardt Sándor, i. h. 36.

44