Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

nyen madárka csipeget annak gyümölcséből, alatta pedig pelikán-féle táplálkozik mintegy az eucharistiából táplálkozó lélek szimbólumaként), illetve alakok kidolgozása inkább a IV. század második felére, de semmi esetre sem annak elejére vagy közepére (a második Quirinus-basílica építésének korára) vallanak. Minden esetre lényeges a különbség a Quirínus-basilicában talált, erős árnyékolással hangsúlyos oszlop-, illetőleg pillérfő-töredékek és ezen utóbbi lágyabb kidolgozású, „elkentebben“ megmunkált faragványok között,51

A rómaikori keresztény temető természetesen rengeteg apró, sírlelettel is szolgált mind Lipp, mind Varsányi idejében, sőt később is. Ezek egy része, különösen az említettek működése előtt, szétszóródott. A Szombathelyi Múzeum anyaga, feljegyzései ebből a szempontból is tanulmányozandók lennének. Ez alkalommal csak célozunk a kőemlékeken felül a kisebb leletekre, amelyek kétségtelenül keresztény jellegűek: mécsesekre, ezüst csat töredékére VTERE FELIX VIVAS felirattal, stb. Kiemelkedik a híres Menas ampolna egy szentnek orans-helyzetben ábrázolt alakjával. Ezeket és irodalmukat illetőleg Nagy Lajos idézett munkájára (Pann. Sacra 96) utalunk.

VI. A középkori krónikák és legendák hitelessége.

Minden ókori történeti, irodalmi, epigráfiai és régészeti alap nélkül a középkorban nálunk egyszerre egy másik Sabariát emlegetnek legendáink, krónikásaink, sőt okleveleink is, mégpedig Pannon hegyével, illetve Szent Márton állítólagos ottani születéshelyével kapcsolatban. Ugyanakkor történik ez, amikor pl. az északitáliai Pollen-51 Paulovics, Savaria—Szombathely topográfiája 59, 95. kép. Az alakos díszűt említi Schoenvisner, Antiquitatum et historiae Sabariensis . . libri novem. Pest, 1791, 61, XVIÍ. t.

39