Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)
a mi esetünkben származási helye miatt is fontos. Schoenvisner szerint „Savaria in diversorio episcopali“ volt látható. Egy ily diversorium episcopale volt Szent Márton községben is közel a templomhoz, miként azt egy legújabban meglelt XVIII. századi várostérképen láthatjuk.50 A térkép szent-mártoni részletén (19. kép) a térkép sarkában levő magyarázat (Numerorum Explanatio) szerint a 10-es szám Claustrum P. P. Dominicanorum-ot, a 9-es pedig Diversorium Episcopale-1 jelez. A sírkő tehát szintén a szent-mártoni keresztény temetőből való, azt is elkönyvelhetjük immár a többi sZent-mártoni ókeresztény emlék közé mindjobban megerősítve a templom és kápolna rómaikori, éppen Szent Márton idejebeli, IV. századi eredetének, valamint az ugyancsak IV. századi temetőnek a kapcsolatát. Ebből az alkalomból bemutatunk két pillérfőt is a Lapidarium Savariense-ből. Mindkettő márványból faragott (20. kép). A Püspökvár területén folytatott újabb ásatások több rómaíkori keresztény épület maradványait tárták fel. Ezek részben igen díszes basilícáról beszélnek, amelynek falai szinte tobzódtak a különféle eredetű és színű márványokban. Utóbbi pillérfők méretei (a díszesebb magassága 44, szélessége 40 cm) azonban aligha illeszthetők be a Quirinus-basílica nagy arányaiba. A cella trichoránál és más kisebb kultikus építményeknél a püspökkertben márványdíszítés nem jelentkezett. Nem erőszakolt tehát az a feltevés, hogy ezen díszek egy kisebb, esetleg temetői, vagy éppen emlékkápolna (Szent Márton-kápolna) díszítésére szolgáltak. Az egyszerűbbet (amely lehet a IV. századnál későbbi is!) finoman csoportosított és elrendezett stilizált növényi mustra díszíti. A díszesebben azonban a növényi és állati díszek (aloe-szerű húsos levelű növé-50 A térkép a Műemlékek Országos Bizottságánál. Rómer-hagyaték 159—1891. sz. 38