Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

tok! Pedig ezek igen lényegesek az ősi Szent Mártonkapcsolat és kultusz szempontjából. Horváth Tibor Antal így is igen értékes adatokat gyűjtött össze ezen sorokkal egyidőben megjelenő értekezésében ezen régebbi időkből is. így egy XIII. századi térképen Sabaria mint Szent Márton helye szerepel; Szent Márton kútját említik már 1360-ban; a szent-mártoni plébániáról is vannak a XV. századtól kezdve adatai, stb. Az archítekturális kontinuitás mellett a történeti kontinuitásnak is akadnak bizonyító láncszemei.

A már említett bizonyító erejű adottságok mellett azután figyelembe kell vennünk néhány negatív jellegű alaprajzi és térhatároló tényt, úgy is mondhatnám, hogy rendellenességet a kápolnával és szentéllyel kapcsolatban, amelyek szintén csak korábbi adottságból származhatnak'. 1. a kápolna északi fala nem egyezik a torony falsík iával, hanem ahhoz képest kiugrik (!), 2. a kápolna fala s így tetőzete is alacsonyabb a kereszthajó falánál, illetőleg tetőzeténél. Az újabb átépítések ezt váltakozó ritmusba hozták a kereszthajó és a Wälder Gyula professzor által épített 1930—31 -i újabb kereszthajó, valamint az alacsonyabb oldalhajók ritmusával, de egy XVIII. századi metszeten a déli oldalon ez a váltakozás még nincs meg (9. kép). 3. Ide sorolandó rendellenesség azután a szentélynek már bővebben tárgyalt egyenesvonalú keleti lezárása is. Ha ez nem céltudatosan concha-nak készült volna, akkor is ókorból származó adottság kellett, hogy legyen: érthető mint szobor-fülke előkelőbb római házban, érthető mint a Penates házi szentélye is. 4. Igen feltűnő végül az északi és déli szentélyfal eltérő vastagsága s az arcus triumphalist tartó pillértömbök külömbözősége.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni végül azt a feltűnő egyezést, ami a Szent Márton-kápolna és a szentélyfal egyformán 80 cm-es vastagságában mutatkozik. Mindkettő

26