Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

egybekötve sehol a szentélyfallal. Ugyanekkor megállapítható volt azonban az is, hogy ez a támpillér részben egy k—ny irányú rómaikori falra épült, amely azonban a támpillér irányától igen hegyes szögben eltér. Hell Géza szíves készséggel rendelkezésemre bocsáj tóttá erről készült rajzát (7. kép), amelyen látható e római alapfal magassága, valamint (a legalsó rajzon) a római alapfal és támpillér találkozási szöge,

A mi szempontunkból a legfontosabb tény az, hogy a szentélyfal még a római időkből való. így érthető a nem félkörös lezárás, az apszis-hiány, A nagyobb meglepetés azonban benn éri a szemlélőt. Az apszis-hiány teljes magyarázatát ugyanis ott találjuk meg. Meglévő ősi adottság szabta meg a szentély formáját, alaprajzát. Mint a 7. kép jobb felső sarkában levő alaprajzon láthatjuk, a fal közepén 192 cm széles és középen 60 cm mély ívelt fülke található a mai főoltár mögött; a fülke fenn félkupolásan, illetőleg kagylósán végződik.

A szentélyfal római eredete és az ívelt fülke jelenléte igen nagy horderejű: ókeresztény templom conchajával van ugyanis dolgunk. E mélyedés a díszes főpapi széknek, trónusnak, a fából, kőből, márványból vagy éppen — mint Ravennában —• elefántcsontból készült cathedra-nak a helye. Innen beszélt a főpap a néphez is, innen prédikált. Istentisztelet alkalmával a klérus többi tagja viszont kétoldalt az egyszerűbb fa-, illetőleg kővagy márványpadokon, subsellium-okon foglalt helyet: ez esetben az egyenes falak mellett. Ily cathedra és subsellia Gradoban és Torcelloban eredeti helyükön maradtak meg, alapfalaiban nálunk Fövenypusztán, közelebb hozzánk pedig pl. a drávamenti Feistritzben, Hemmabergen, Teurniában s más helyeken.10

10 Marosi Arnold, A tác-fövenypusztai ásatás. Székesfehérvári Szemle 1934, 53 kk. U. a., Fejérmegyei őskeresztény emlékek és a múzeum Krisztus monogrammköve. Székesfehérvári Szemle 1936., 105 kk,

18