Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

A szentélyforma tehát ókeresztény, amely IV. századi templomra, ez esetben basilica coemeterialis-ra vall. A szombathelyi Szent Márton-templom tehát tulajdonképpen a szentély-apszis legősibb formáját őrizte meg számunkra!

Az oltár és a cathedra volt az ókeresztény templom leglényegesebb része. „Das Ziel aller Blicke war der Lehrstuhl des Bischofs, der, umgeben von den Sitzen der Priester, im Grunde der Nische stand, die durch Ausbau oder Einbau gewonnen wurde, und der zwischen .diesem Lehrstuhle und dem Volke stehende Altar.“11 A fülkének tehát nem kellett éppen kidomborodónak lenni, hanem lehetett beépült, vastagabb fal esetében pedig — mint éppen Szombathelyen — egyszerűen bemélyített. A mesopotamíai igen vastag falú zárdatemplomokban találunk erre példát (keresztben fekvő hajóval, előcsarnokkal) az erősen elkülönített középszentélyben a mienkhez hasonló fülke-megoldással.12

Ezt a rendkívül érdekes és fontos maradványt ma eltakarja a bárok főoltár. A templommal kapcsolatban megejtendő kutatások és esetleges helyreállítások folyamán azonban ezt is szabaddá kell tenni, visszaállítva a szentély ősi formáját. A presbyterium természetesen szabadon álló, asztalszerű oltárt, mensa-1 feltételez a cathedra előtt a templom vagy szentély középtengelyében. Ez az oltár rendesen négy lábon állott. Alacsony lévén, nem volt akadály a cathedráról elhangzó prédikációnál. A te-G. Bersu■—R. Egger, Ausgrabungen in Feistritz a. d. Drau, Oberkärnten. Österr. Jahreshefte XXV, 1929, 159 kk.

R. Egger, Teurnia. Österr. Arch, Inst. 1926, 21 kk.

R. Egger, Studi e scoperte Austriache suli' archeológia e l'arte del tardo impero. Istituto di Studi Romani 1938.

11 W. Neuss, Die Kunst der alten Christen. Augsburg 1926, 63 kk. — V. ö. még: Fr. X. Kraus, Geschichte der Christlichen Kunst. Freiburg i. Br. I., 1896, 301 k.

12 W. Neuss, i. m. 68.

19