Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

templommá, mikor a plébánia Szent Mártonból a belvárosba költözött, hogy a domonkos-rendieknek adja át helyét. De közvetlenül az említett keleti városkapu előtt is volt templom: már a XIV. században megtelepedett és csúcsíves ízlésű kápolnát épített minoriták, később (s ma is) ferencesek temploma. Hogy a város egyetlen hivatalos kultuszhelye, plébániája ősidők óta éppen ezen legtávolabb s nem is a város területén fekvő „külvárosi" részen keletkezett és virágzott, az csak úgy érthető, hogy a hely, a templom helye különös, kegyeleti vonzerejű: a IV. század egyik legnagyobb alakjának életével, születésével közvetlen kapcsolatban állott kegyhely volt! Ha egy nagymultú város fő-, plébánia-temploma nem a város területén, hanem azon kívül van kezdettől fogva és évszázadokon keresztül s ha ez az egyház mint Szent Márton születési helye Szent Márton tiszteletében áll Szent Márton nevét viselő községben, annak egészen különös, helyi nagy oka kell hogy legyen: a szentnek közvetlen helyi kapcsolata!

III. Ásatás a Szent Márton-kápolna mellett.

Az 1938-ban megindult, az antik Savariát s a középkori Szombathelyt feltáró régészeti ásatásokkal8 kapcsolatban a Szent Márton-kérdésre is figyelem terelődött. Géfín Gyula kedves szorgalmazására 1939. október 17-én próbaásatást végeztünk a mai temetőben a Szent Domonkos-rendi templom Szent Márton szülőhelyének tartott kápolnája mellett. A templom kereszthajójából nyíló s a szentélytől északra eső kápolna, illetve annak helye volt megvizsgálandó (2. kép): van-e alapja annak a hagyománynak, hogy e hely, a templom területe és környéke római időkben tényleg lakott volt; közelebbről: a kápolna alatt

" V. ö. Géfín és Paulovics i. m.

12