Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

régibb kézirata — az R. és a B. 1. kódex —- a XIII, század elejéről származik. Nem sokkal később, ugyancsak pannonhalmi eredetű forrásban, a Líber Ruberben és az Albeus-féle összeírásban tűnik fel a győrmegyei Mons Pannoniae és a győrmegyei Sabaría, mint Szent Márton születési helye.

Összefoglalva eddigi vizsgálataink eredményét:

1, a Pannonhalmán interpolált Hartvik legenda állítja, hogy Szent Márton a szenthegyen született;

2, az 1240 előtt Pannonhalmán hamisított güszini alapítólevél és annak Liber Ruberben levő másolata szerint Szent Mártonban született,

3, az 1237—1240 közt a pannonhalmi apátság, birtokairól készült összeírás szerint Sabariában született.

Ezzel szemben Szent Márton pannonhalmi születéséről nem tud semmit:

1. az 1109—1112 közt készült Szent Imre legenda, pedig 2. caput ja egy Pannonhalmán lefolyt esemény — Szent Imre csókja — emlékét őrizte meg;48 *

2. nem tudnak középkori krónikáink: sem a Rimes Krónika40, sem a Scriptoresben közölt többi krónika;

3. vagy éppen a másik Sabariát tartják annak, mint Rogerius, Ranzanus, Bonfini stb.

Meg tudott-e gyökeresedni a hagyomány, ez a, mondjuk irodalmi eredetű hagyomány magán Pannonhalmán, nem tudjuk ellenőrizni, mert háborús akadályok miatt nem volt módunkban utánanézni se középkori kéziratos breviáriumokban, se az első nyomtatott pannonhalmi breviáriumban a Szent Márton napi lectiónak, de nem találjuk ennek

48 Szentpétery: Scriptores, II. 452.

48 Szentpétery: Scriptores, II. 256.

66