Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

nek tehát —- mely a pannonhalmi alapítólevél és a Hartvik legenda felhasználásával készült — 1240 előtt készen kellett lennie.

Ez az időpont pedig meglepően közelesik az Albeusféle összeírás idejéhez, sőt valószínűleg ez volt a forrása a születési hely tekintetében,

6. A Pannonhalma- -Sabaria nézet hívei előszeretettel hivatkoznak a Hartvik legendára. A legendát újabban sokféle támadás érte. Interpoláltnak — betoldottnak — tartotta Karácsonyi János42, de interpoláltnak tartja legújabban a legenda kritikai szövegének kiadója: Bartoníek Emma is.43

Érdekes véletlen, hogy éppen a bennünket érdeklő részt kifogásolják: ,,ubi S. Martinus, dum adhuc in Pannonia degeret, orationis sibi locum assignaverat“44 és mint Bartoniek megjegyzi „praeterea reperíuntur apud eum interpolationes ad montem S. Martini pertinentes, in quibus memorat: de domicilio S. Martini in Pannonia collocato, quod posterius mons Pannoniae (Mons S. Martini) nominatum est."45

Karácsonyi pedig egyenesen Pannonhalmára teszi az interpolatiók keletkezését.46

Mindkét történetíró megállapítása annál súlyosabban esik a mérlegbe, mert hiszen megállapításaikat nem a Szent Márton vita kapcsán tették.

A Hartvik legenda 1112—1116 között készült.47 Leg42 Hol bővítették ki a Hartvik legendát? (Századok, 1901. 991—

1008.)

43 Szentpétery: Scriptores rerum Hungaricarum II. 363—440 (Bartoniek.)

41 Bartoníek: i. m. II. 409.

40 Bartoniek: i. m. II. 367.

46 Századok, 1901. 991. kk.

47 Bartoniek: i. m. II. 369. alatt Hóman: M. Történetére (I. 300.)

utal.

65