Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

tek, deducticius-ok nemzetiségi, származási viszonyairól is tudósítanak bennünket. A romanizáció gyors beszívódásának számos emléke van a részben romanizált illyr-kelta családi nevekben s ami még jellemzőbb, a görög-római mondavilág ábrázolásaiban (Iphigenia, Herakles és Alkestis, Dioskurosok és Helena, Castor és Pollux ismételten is, Medusa-fejek, Ariadne és Dionysos, az ősrepülő Icarus, Hygieía, Geniusok, Victoria, Priapus, Hercules- és Mercurius-szobrok, stb.). Emellett Róma alapításának mythosa is mélyen élt a frissen romanteálódott lelkekben, mint azt a nőstényfarkas ábrázolása bizonyítja.

A városi életbe bepillantást nyújtanak a duumviri-1, a város vezetőit, polgármestereit, a decurio-kát, tanácsnokokat, majd a kisebb hivatalnokokat pl. a quaestor-okát, aedilis-ekét említő feliratok. Kimagaslóan értékes adatokat nyerünk az öt curia tagjait felsoroló kőlapról. Már a társadalmi tagozódást jelentik a collegium-okról szóló feliratok, megismerkedünk azok kapcsán a vezetőséggel, a magister-ekkeX és serzóa-kkal.

Talán mindennél teljesebb képet nyújtanak Savaria szobrászati és epigráfiai maradványai a vallási kultuszokról. Megtaláljuk a benszülött népréteg, az illyrség kultuszainak maradványait Aecorna Aug(usta) és Silvanus Aug(ustus) emlékeiben. A három-három női istenséget, Fata Tenatia ábrázoló oltárok egyikén ősi kelta istenségek nevei maradtak ránk, egyedül itt Savariában. A görög-római vallás kultuszainak, úgyszólván, minden árnyalatáról tanúskodnak az itt felhalmozott emlékek. A capitóliumi istenségek kultusza mindent felülmúló módon jelentkezik Savariában; részben a lapidárium déli fala mentén is a középoszlopok mellett elhelyezett oltárokon megtaláljuk azonban Luna Lucifera, Mars, Mercurius, Hercules, Victoria, Liber pater, Nemesis, sőt a Nympha-k tiszteletének emlékeit is.

51