Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

márvány-koporsókba temetkeztek. Sarkophagunk három oldala megmunkált; a temetők rendesen a városból kivezető utak mentén lévén az útról csak e három oldal volt látható. Fedele hiányzik. Elülső, hosszanti oldalán a kereteit feliratos mező sima, üres: a felirat vagy nem készült el, vagy festett volt. A felirat-kerettől kétoldalt fülkében, talapzaton, fenn „barokkos“ hajlatú keretben egy-egy meztelen, szárnyas Genius áll, kezeikben égő fáklyát tartanak. A koporsó keskeny oldalait ugyanaz a faragás díszíti: visszanéző párducok (vagy nőstényoroszlánok) közötti kráterből szőlőinda nő ki kétfelé, amely lelógó nagy fürtjeivel egy vízszintes lécre csavarodik, az állatok így mintegy lugas alatt ülnek.

A teremrész főfrontját, a keleti falat császári vonatkozású emlékek foglalják el.

Időrendben két Domitianus-ielirat a legkorábbi. A fehér márványból faragott nagyobb a XVIII. század végén még a város nyugati, körmendi kapujánál a városfalban állott. Mint monumentális épületfeliratot kellő, kapufeletti magasságban egy téglafalba befoglalva állítottuk ki (6. kép. Felirata: Imp(erator) Caesar divi Vespajsi]ani f(ilius) Domitianus Aug(ustus) ponti[f(ex)] max(imus) trfibuniciaj pot(estate), imp(erator) II. cofn)s(ul) VIII. designat(us) Vili, p(ater) p(atriae). Az imperatori és consuli számokból megtudjuk a készítés évét, a Kr. u. 82. esztendőt. A több mint két méter hosszú márványfelirat Domitianus császár valamely monumentális savariai építkezésével hozható kapcsolatba. A hatszögü márvány-talapzatnál utaltunk Domitianus valószínű savariai tartózkodására, a capitóliumi torzók keletkezését is az ő korára tehetjük. Ez utóbbi márványfeliratnál azonban még egy lehetőséggel is kell számolnunk. A feliratos mező alsó fele üres, a különben szép-betűs feliratot az egész mezőn jobban eloszthatták volna. Hogy ez nem történt meg, annak

36