Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

tanácsnoka: dec(urio) c(oloniae) C(laudiae) Savar(iae) a saját költségükön: sumptibus suis helyreállítottak: refecerunt. A legfontosabb azonban Verus egy másik, papi tisztsége: sacerdotalis p(rovinciae) P(annoniae) sfuperioris). Ez szorosan összefügg azzal, amit egy már említett felirattal kapcsolatban Savariáról mint a császárkultusz s általában a vallás tartományi központi székhelyéről mondottunk. A crypta pedig kétségtelenül valami kultikus középület lehetett.""

Utóbbi épület-felirat előtt, a capitóliumi torzók tengelyében szabadon áll egy hatszögü domborműves márványtöredék (3. és 8. kép). E ponton való elhelyezését egyrészt

a savariai capitóliummal való összefüggése, másrészt a déli és nyugati ablakok fényárasztó szögében a jó megvilágítás lehetősége indokolja. Lipp szerint30 a múlt század hetvenes éveiben a „püspöki palota területén“ került felszínre, a lelőhely tehát azonos a capitólium maradványainak lelőhelyével. Ez a körülmény, valamint az emlék datálhatósága a capitóliumi triász korának szempontjából is rendkívüli fontossággal bír. A fehér stájer márványból, tehát •»

„helyi“ anyagból s eszerint itt készült maradvány 70 cm magas, átmérője 55 cm. Öt oldalán egy-egy alakot ábrázoló dombormű látható, egy-egy ily képfelület szélessége 21.5 cm. Fülkeszerű köríves háttérből magas domborműben egy-egy álló istenség alakja emelkedett ki. A kitűnően megmunkált alakok — sajnos — általában csak deréktól lefelé maradtak meg. Éppen ezért s a részben hiányzó attribútumok miatt egyik-másik nehezen határozható meg.

Északról, a bejárat felől kiindulva az első alak

■* Lipp, Egyl. jel. IV, 1876, 34: „crypta, vagyis a gladiátorok vitermének helyreállítása."

30 Egyl. jel. V, 1877, 30 kk. és X—XI, 1884, 19. — Az emléket ismertették még: Majonica-Schneider, Arch. Epigr. Mitth. aus Őst.

Ungarn II, 1878, 10. — Kerényi Károly, Pannonia IV, 1938, 210 kk,

1—3. képek. — Fettich Nándor, Vasi Szemle VI, 1939, 121 és 123.

27