Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

Bacchus-Liber pater lehet. Térdig érő, övvel átkötött tunikát visel, leeresztett jobbján kancsót látunk. Utána a meztelen Mars következik, akinek meghatározását a bal lába melletti pajzs teszi lehetővé. Némi lecsüngő ruha a bal combja mellett konstatálható. Valószínűleg Fortuna a következő alak, mert bal lábánál golyó, afelett pedig kormánylapát látszik. Kissé balra fordult felső testtel valószínűleg utóbbi nyelére támaszkodhatott. Földig érő chitonra gazdag redőzetű ruha borul. Még gazdagabb a vetődése a következő női istenség ruházatának. Itt megmaradt valami a törzsrészből is s a chiton a has táján oly lehelletfínoman simul a testhez, hogy annak domborulatait tökéletesen kihangsúlyozza. Igen erős a művészi felfogásbeli hasonlatosság a kolosszális savariai Minerva tapadásos ruhakezelésével. Meghatározásához alig van támpontunk, az emlék rendeltetéséből következtetve talán Juno lehetett. A sort egy szintén rövid tunikába öltözött, meztelen lábú férfialak zárja be. Ugyancsak a csoport tartalmi kapcsolataiból következtethető, hogy esetleg Mercurius-1 ábrázolták vele.

Az emlék tulajdonképpen alapzat, bázis volt, amelynek sarkain hornyolt (ion) oszlopok ugranak ki. Az oszlopokon belül fordított tojássorra emlékeztető motívumos pódiumon állanak az alakok. Már Kerényi és Fettich is Juppiter-oszlop talapzatát vélték az emlékben felismerni. Mivel a lelőhely Savaria feltételezett capitóliuma, nagy a valószínűsége annak is, hogy a finom művű és aránylag kisméretű emlék fedett helyen, tehát a monumentális capitóliumi templomban állott. Ez esetben feltűnő lenne, hogy éppen Juppiter alakja hiányzik a dombormű-sorozatból. Juppiter alakja tehát a nyugati analógiák szerint a bázisból kiemelkedő oszlop tetejét díszíthette. A templom a kolosszális szobrokból, a párkánymaradvány nagyságából, a hatalmas gránitoszlopokból ítélve hatalmas méretű, im28