Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Porta Scarabetensis

tói é-ra húzódó irányban (55. kép). A kontinuitást ragyogóan dokumentálja itt az, hogy a mai püspöki kertészet és a Szily János-utca kertjeinek határa ezen egykori római út közepén fut végig: a római út mindmáig megmaradt mint határvonal (III, tábla). Mindjárt azt is lerögzíthetjük, hogy az utat éppen a püspöki díszkert (egykori várkert!) és kertészet határvonalánál (III. t. kataszteri rajza szerint ez egyben telekkönyvi határ is!) már az ókorban elzárta egy k—ny irányú, 90 cm vastag, rendesen falazott, igen erős római fal (56—57. kép).

1941 őszén végre sikerült részben azon konstrukció alapját is meglehetős mélységben megtalálni, amelyben a római tábor, majd város korai eredetű é. kapujára ismerhetünk. Négyszögű torony ez (I. t. G és 53, 58—60. kép), amely egybeépültnek látszik az F alatti vékonyabb fallal (59. kép). A most leírt út nyugati oldalán fekszik, előtte itt-ott még egy-egy bazaltkőlap került elő az ásatás folyamán.75 A burkoló kövek alatt 40 cm vastag hordott kavicsréteg volt, az alatt ismét vastagabb kevert törmelék található. Mindez az út régi voltának bizonyítéka. A torony külső mérete 490—490 cm, belső nagysága 290—235 cm, é—d irányban hosszabb. D. és k. fala egyformán 100, az é. 85, míg a ny. 154 cm vastag. K felé két helyen egy-egy 50 cm vastag és 120 cm hosszú pillér volt, részben csak törmelékből megállapítható. Tipikusan kapunyilás-pillérek a nagyobb feszítő távolság áthidalásának megkönnyítésére. Belül a mai kiásott szinten kőből rakott (pince-) padlózat van, amely alatt már eleven föld jelentkezik. Nincs tehát más konstrukció alatta, ami amellett szól, hogy korai, a maga helyén első építmény volt az elzárt római telephely egyik legelső kapuja. 8 m-nyi távolságra van a basilica arcus triumphalist tartó falának külső szélétől. A basilica itteni

75 A basilica-apszistól é-ra az útburkolat-hiány onnan ered, hogy a középkori várárok oda esett.

44