Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Porta Scarabetensis

egy fordított L alakú római falmaradvány látható: é. rövidebb szára 150, a hosszú ny. szára 170 cm vastag. Sarokrésze (52. kép) nagyméretű római téglákból igen rendesen falazott, a hosszanti rész kővel vegyes anyagával, ismételt rombolás, illetőleg javítás nyomait mutatja (54. kép). A vele párhuzamos vastag faltömb 1 m vastag római és 130 cm vastag, már nem antik falból áll (53—54, 59. kép). Előbbi falazása: 57 cm-es közökben egy-egy vízszintes téglasor tarkítja a különben faragatlan vegyes kövekből és felsőbb rétegeiben másodlagosan felhasznált szabályos római quadrumokból épített falat (37. kép alján). Ugyancsak hatalmas faragott kövek, római quadrumok jelentkeznek a később mellé épült középkori falban is, amely határozott rendeltetéssel épült az egy méter vastagságú antik falhoz. A párhuzamos vastag római sarokfal felhasználásával mintha egy erődművet létesítettek volna itt a középkorban, a nyugati várfal vonalában. Az itt keletkezett folyosószerű, mindössze 210 cm széles helyiség (53, kép) csak toronynak, mégpedig e helyen kaputoronynak a belseje, őrszobája lehetett. Ismertetésünk első részében elmondottak alapján azonban erre kellett elvonulnia az é—d irányú via principálisnak s ebből következőleg itt, vagy a közelben kellett lennie a korai római é., soproni kapunak (a castra idejében valószínűleg a porta principalis sinistranak). Közeli római kapura vallanak az utóbb ismertetett építménynél bőven felhasznált nagy római quadrumok, amelyek az ásatások összes területein együttvéve sem jelentkeztek ily nagy számmal. Ily rendesen faragott kövekkel a kapuk, kaputornyok föld feletti, felmenő falait borították első sorban a rómaiak. E kövek tehát a közeli római kapu-építményből kerültek ki, mégpedig még római időkben.

Az é-ra, Sopron felé vezető via Scarabatensist hatalmas bazalt-lapjaival még 1939-ben feltártuk a basilica apszisá-43