Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Porta Scarabetensis

a középkori vár kettős külső faláról beszélnek, mint a győri püspökség 1592-ből kelt urbáriumában: Arx est duplex exterior duplici muro cincta, ... et interior, in qua sunt aedificia varia, . . .;72 Bél Mátyás már idézett kéziratában: Forma eius in quadrangulum definita est, quam undique murus ambit geminus fossa munitus,. . ,“73

Mindezekből világos, hogy az é. oldalon a középkori és hangsúlyozzuk, csak a középkori vár fala a basilica é. falán haladt, illetőleg annak maradványaira épült rá; a felszín e falon belül a mellvéd miatt a közép- és újkorban itt magasabb volt. Ez a körüljárat céljait szolgáló földtömeg védte meg a mozaik-padlót ezen é. részén. A d-e-f épületeket átszelő vékonyabb fal pedig nem más, mint a duplex murus, vagy a murus geminus külső árokfalának a maradványa.74 A k. oldalon, a székesegyház előtt végzett ásatásnál — mint arról még szó lesz — szintén megtaláljuk e kettős falat, mégpedig a külső alatt az ősi római táborvagy város-fallal (84. kép).

Porta Scarabetensís

Az é. lezárás ilyen tisztázására volt szükségünk, hogy eljussunk a Quirinus-passio porta Scarabetensis-ének megkereséséhez.

A basilica apszisának fűtőkamrája mögött (I. t. E-nél)

72 Közli Géfin, Szombathely vára 7. Az interior az ovális fallal körülvett kerek várkastély.

73 L. a 39. jegyzetet! U. o. Bél is említi a belső, „kerek-alakú árokkal körülvett épületet", V. ö. Géfin, Szombathely vára 8.

74 Meg vagyunk győződve arról, hogy a kanonoki kertbe átnyúló római későkori építmények az árok szélességéig, illetőleg; mélységéig kiszedettek. A középkori külső árokkal magyarázhat} talán a római útburkolat megszűnése is a cella trichora-tól közvetlenül d-re.

42