Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)
Quirinus-basilica
díszének koránál. A motívumoknak s azok összetűzésének stílusbeli forrása mindkét esetben ugyanaz. A baptisterium jelenlétét hajlandók lennénk savariai püspökség, püspöki templom bizonyítékának tekinteni (... baptizati ingredientes .. .in medio residenti offeruntur episcopo); emellett igen valószínűnek látszik, hogy a kizárólagosan püspöki funkciót jelentő consignatio, confirmatio32 céljait szolgáló consignatoriumot egyik, a basilicától d-re vagy é-ra fekvő, kultikus jellegű helyiségben kell keresnünk. Nagy Tibor nem ezen az alapon keresi Savaria püspökségének végérvényes bizonyítékát, hanem inkább abban, hogy Savaria „provinciaszékhely volt, azonkívül pedig régi és igen népes egyházközséggel rendelkezett."59 60 61 Másrészt viszont megállapítja, hogy ,,a Quirinus-bazilika feltárása után a város püspöksége már nehezen vitatható."'31 A basilica jellegét és rendeltetését mindennél fényesebben igazolja azonban egy történeti s egyben topográfiai adat. Ha Savaria történetében kutatunk, éppen basilicánk korára valló időből tudomásunk is van egy keresztény „basilica" létezéséről, mégpedig éppen a Savariában vértanúhalált szenvedett Quirinus sisciai püspök passiójából.62 Általában a 309. évre datált Quirinus-passióból s az azt magasztaló hymnusból63 kitűnik, hogy abban aZ időben igen nagy volt a savariai egyház híveinek a száma, amit a mai temető területén (kontinuitás!) s az előtti nagy tér körül, a mai Szent Márton-egyház körzetében elterült rómaikori nagy keresztény temető, az onnan származó, említett keresztény síremlékekkel is bizonyít. A Quirinus-passio szerint 59 Egger, i. m. 90 k. 60 I. m. 211. 61 I. m. 227. 69 Ruinart, Acta Martyrum . .. Ratisbonae 1859, 523 k. — Nagy Tibor, i. m, 65 kk alatt ismerteti a passio mellett Szent Quirinus vértanúságának más, korban közeli egykorú forrásait is. 63 Hymnus Aurelii Prudentii. Ruinart, i. m. 524. 38
