Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

oldalon, mind délen a fal legfeljebb már csak mélyebben fekvő alapjaiban volt meg. Miután ezen egy bejárat nagyon is oldalra esik, e homlokoldalon legalább még egy vagy még harmadik, középső bejárattal is kell számolnunk. Az alapjában jobban meglévő északi hosszanti falon ilyennek nyoma sincs, ellenben két helyen (43. képen közvetlenül a fal melletti aknáknál) egy-egy alacsony, nagy kőlapokkal bélelt fűtőnyilás (45. képen a keletibb látható belülről) látható egy-egy kisebb kamrával kapcsolatban. Hasonló toldaléképítmény van a basilica tengelyében az apszis mögött is. Ez már nagyobb, 200—330 cm nagyságú, mert létesítésénél az igen széles, é—d irányú meglévő falhoz alkalmazkodtak. Utóbbi kamrának a vastag fal mellett mind északon, mind délen is volt kivezető nyilása, az apszissal érintkező nyilása azonban a mozaikpadló alatt volt, kétoldalt tűztől megbámult és repedezett kőtömbökből, fenn pedig boltíves téglából (37. és 46. kép). Az apszisfalban e nyílástól kétoldalt a téglarakásnál kihagyott egyegy szellőző nyílást is megállapíthattunk (46. képen balra fenn a vályuszerű fedetlen, jobbra a másik sötétlík).

Aligha csalódunk, ha ezen aknákkal kapcsolatos három nyílásban a megpörkölt kövek s az ott lelt koromréteg tanúsága szerint hypocaustumos fűtőszerkezetek praefurnium-át, fűtőhelyiségét, illetőleg fűtőnyilását látjuk. A d—k sarokban a középkori bástya kiugró faláig (44. kép), ahol a középkori építkezés azt el nem pusztította, megmaradt maga a hypocaustum is, a keleti fal mellett (44/a kép) pláne eredeti épségben, külön ilyen célra készült négy szögű téglaoszlopokkal, nagyméretű fedő téglalapokkal, az első basilica vastagabb s a második basilica vékonyabb (mozaik alá való) terrazzo-rétegével, Mind itt, mind a másik oldalon a főfalaktól 188 cm-re párhuzamosan szalad egy fal a padlózat alatt, a kettő között két oszlopsor

34