Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

mas, keskeny oldalán párkányszerűen kidolgozott, fehér márványtömböt (8. kép) helyeztek el az akkor emelt diadalív (arcus triumphalis) északi pillérének alapja gyanánt, A 92 cm széles tömör márványtömb annak előtte ezen forumi körzetben csakis szobortalapzat része lehetett, valószínűleg egy császárszoboré. Tekintettel 2 métert meghaladó hosszúságára s egyik végének párkányszerű megfaragására semmi esetre sem lehetett épületpárkány, hanem tömörsége folytán súlyos, talán éppen lovasszobrot tartó talapzat tömbje. Az innen kiinduló félkörű apszis egy ívrészletét sikerült feltárnunk. Ezen ív és a márványtömb között látható még a korábbi basilica egyszerűbb, terrazzos padlója.

Ezen első templom Savaria keresztény hívőserege számára szűknek bizonyult, de annak megnagyobbítására csak ny felé volt lehetőség. Hogy ez rövid időn belül történt meg, azt a két templom padlójának a 7, képen jól látható, mindössze centimétereket kitevő szintkülönbsége bizonyítja. Míg a régebbi basilica megmaradt falrészei, különösen az északi oldalon, valamint annak apszis-fala egyformán 90 cm szélességűek az alapozás felett, anyagra nézve pedig jobbára faragatlan terméskőből épültek; addig a nyugati bővítés már szélesebb, 120 cm-nyi, fala, miként az é—ny saroknál (9. kép) és az újabb apszisnál (10. kép) láthatjuk, alsóbb részeiben szabályosan faragott és gondosan rakott kőtömbökből, feljebb pedig igen jó habarccsal kötött nagyméretű téglákból készült.

A 7 m hosszú apszissal együtt 47.40 m hosszú és 16.40 m széles megnagyobbodott basilica (11. kép) azután a maga idejében, a Kr. u. IV. század első felében vagy annak közepe táján, elképzelhető legdíszesebb belső kiképzésben részesült. A korábbi templom falának színes festését drága, csiszolt márvány lapokból álló borítás váltja fel, mint azt az északi fal melletti (12. kép), a hajó

27