Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

é—ny sarkában és a narthex-padlóban megmaradt, eredeti helyükön álló márványcsonkok és sokszáz márványtöredék bizonyítják. Ugyancsak márványborítást nyert a narthex fala is; mind itt (13. kép), mind a basilicában igen vastag, megőrölt téglával kevert habarcsréteggel és ólommal beerősített vaskapcsokkal rögzítették meg a lapokat. A márványok érintkező szélei belülről ferdére faragva, hegyes éllel érnek egymáshoz, mi által a kötő-anyagban a 13. képen látható merőleges vonalak maradnak hátra. A falba eresztett vaskapcsok csonkjai a képen közvetlenül a kötőanyag fölött a téglafal sötét mélyedéseiben voltak láthatók. Ezt a márványkötési technikát figyeltem meg a szaloniki-i Galerius-rotunda (Hagios Georgios) d—k külső fala mellett Ejnar Dyggve által 1939-ben feltárt, ugyancsak téglafalazású, Kr, u. IV. századi maradványon is (14—15. kép).51 *

A savariai basilica márványborításának nagyszerűségére jellemző, hogy a csiszolt lapok között a görögországi kontinens s főleg szigetek márványaitól a cippolinoig az ókor majd minden ismert márványfajtája szerepel. Ez egyben — éppen az ókeresztény basilicák díszítésére jellemzően — arról is tanúskodik, hogy Savaria különböző márványokkal ékített, korábbi időkből való, profán és pogány építményeinek hosszú időn át összehordott anyagát használták fel a már keresztény idők egyik legjelentékenyebb építményének díszítésére.

Az eredetileg nagyobb kiterjedésű épületkomplekszumnak csak ezen két részét, a basilica belsejét és a narthexet borították a megújításnál márvánnyal. A na.rthextől délre (egy válaszfal után) folytatódó folyosó fala pl. csak a régi festést mutatta, legkisebb nyomát sem találtuk itt már a márványborításnak (16. kép), viszont a későbbi időkben itt meghúzódok a narthex leomló márványaiból és téglából

51 A két fényképet a feltáró kiváló dán archaeologusnak, ill.

feleségének, hűséges munkatársának köszönöm.

28